Olvasom az Undertaking-könyvet, amelynek egyik legnagyobb erénye, hogy nem csupán egy zenekarról szól, hanem egy egész korszakot is megidéz. Gondtalan fiatalságunkat, szenvedélyünket és annak „tárgyait”, a ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje hazai metál undergroundjának népszerű előadóit. És miközben részletekbe menően megtudom, hogy mi történt az újpesti Thrash Mosh Klub házigazdájával, annak az időszaknak talán a legkedveltebb thrash csapatával, eszembe jut, mi lehet vajon a többiekkel, Gyuri, Viktor és Imre zenészkollégáival, akik néhány bekezdés erejéig esetleg maguk is megszólalnak a könyvben.
Nem részletezném az okait, mindenesetre úgy alakult, hogy sokakkal ellentétben az én zenei világomban mindig is erősen kisebbségben voltak a hazai csapatok. Ugyanakkor szinte mindig volt egy aktuális kedvencem, akinek nyomon követtem a munkásságát, beszereztem a hanghordozóját és látogattam a koncertjeit. Az egyik ilyen csapat az Undertaking volt, a másik – őket követően, az utánuk támadt űrt betöltve – a Barbed Wire. Így aztán Kovács Gergőt, az együttes egykori frontemberét nem szimpla szakmai indíttatásból, hanem csapatának volt rajongójaként kerestem meg. Az oldal következő bejegyzéseként, kb. egy óra múlva a vele készült interjút olvashatjátok.
Leave a Reply