Amikor értesültem a szegedi zenekar új kiadványáról, nem voltam rest azonnal megrendelni. Egyrészt mert nagy kedvenceim, másrészt, mert a bakelit 36 példányra korlátozott.
2015-ös, The Golden Sin címmel kiadott EP-jük óta két személyi változás történt soraikban. Nem sokkal az anyag megjelenését követően csatlakozott hozzájuk Warlock gitáros, míg az idei év elején a kezdetektől fogva (tehát 2007 óta) bőgőző Necrofaust helyére Reaper érkezett. A zene viszont nem változott: gyors, energikus, a korai Sodom és Kreator világát ápoló old school thrasht kínálnak, amelyet – elnézést kérek minden érintettől – náluk hitelesebben, jobban idehaza nem játszanak. Mindkét nóta duzzad az erőtől, nyersen, intenzíven szólalnak meg, ugyanakkor nem egysíkú, agresszív tekerésben gondolkodnak, mivel nem mondanak ellent a váltásoknak sem – a címadó dal doomos leállása nagyon süti. Blasphemy dobos/énekes acsarkodó, egyéni stílusában, hangján, – itt-ott Schmier-es sikolyokkal kombinálva – adja tudtunkra mondanivalóját; elsöprő erővel támadnak a riffek, a szólók, egyszóval minden a helyén van.
Többet, bővebbet nem tudok hozzáfűzni, maximum annyit, hogy remélem, idén új lemezzel jelentkeznek.
Leave a Reply