Megszámoltam: a Metal Attack/Rattle Inc. 18 lapszámában összesen 138 lemezismertető jelent meg. Meglepődtem a mennyiségen, és hogy milyen albumokról írtunk annak idején. A nagyobb részüket addig sem, azóta sem hallgattam. Számos zenekar vált időközben a heavy metal országútjának messziről fénylő mérföldkövévé, míg mások végleg eltévedtek, kátyúba ragadtak egy poros vidéki mellékúton. Egyesekhez az eltelt időszakban megváltozott a viszonyom: felértékelődtek, vagy éppen ellenkezőleg: visszatörpültek a szürkék népes mezőnyébe.
A fenti gondolatsorból több új rovat ötlete született meg bennem. Ezek egyike a SÜLLYESZTŐ, amelyben olyan csapatokról írhatnánk (akár ti, akár én), amelyek az ígéretes indulást, az inkább rövidebb, mint hosszabb pályafutást, esetleg egyetlen album megjelentetését követően beleálltak a földbe. Az évtized nem fontos, jöhet ’80-as évekbeli, de akár XXI. századi anti-karriertörténet is.
A HÁZI KEDVENCEK rovat már elindult. Ide is korszaktól függetlenül kerülhet be egy album, a lényeg, hogy az anyag az írás szerzőjének máig közel álljon a szívéhez.
A harmadik rovat nem az én ötletem, de maximálisan támogatom. Az eddigi szavazásokból az derült ki, hogy a legnagyobb, több évtizedes múltra visszatekintő előadók az 1900-as évek utolsó két évtizedében alkották meg máig legnépszerűbb albumaikat. Vajon az ezredfordulót követően is születtek maradandó, kiemelkedő alkotások, amelyek egy polcra helyezhetők a hőskorszak máig etalonnak számító albumaival? Az ÜZENET A XXI. SZÁZADBÓL rovattal ennek a felderítésére teszünk kísérletet.
És akkor még mindig maradt egy nagy kérdés: milyennek tekinthetjük ebből a szempontból a – grunge-ot, a mű-punkokat, Marilyn Mansont, az indusztriál, progresszív és egyéb metálokat „ránk szabadító” – ’90-es éveket? Hogyan értékeljük annak az évtizednek a heavy metal-felhozatalát? A 90S rovatban (ha tudtok jobb rovatcímet, írjátok meg) közölt ismertetőkből vélhetően ezt is megtudjuk majd.
Leave a Reply