Mezzrow

Röviden: a ’80-as, ’90-es évek fordulóján ez a skandináv csapat volt a tökéletes Testament-kópia, egyike annak a néhány európai csapatnak, amelyik le tudta másolni a Bay Area-i hangzást. Egyetlen nagylemezük, az 1990-es Then Came the Killing úgy szól, mint Chuck Billy-ék első két anyaga, talán csak az egyéniség és Alex Skolnick szólói hiányoznak róla. A legjobbkor léptek színre, az amerikai ötös ugyanis akkortájt éppen a szellősebb, dallamosabb, befogadhatóbb muzsikák irányába tett egy hosszabb kitérőt.

A Mezzrow egy svéd kisvárosból, Nyköping-ből indult, és sajnos nem is nagyon jutott tovább országa határainál. 1985-ben alakultak, akkor még Necromancy néven, három évvel később viszont már új, általunk is ismert nevükön futottak. A csapatot Uffe Pettersson énekes, Staffe Karlsson és Zebba Karlsson gitárosok, Conny Welén basszusgitáros és Steffe Karlsson dobos alkotta. Steffe és Zebba egyébként nemcsak névrokonok, hanem testvérek is.

Két demót (Frozen Soul és The Cross of Tormention, 1988 és 1989) követően az Active Records nyúlt a hónuk alá, így jelenhetett meg bemutatkozó albumuk, amely ütős, ám kissé egysíkú anyag. Én számos alkalommal hallgattam, így a dalok már jó ismerőseim, másnak elsőre talán kevésbé nyerik el a tetszését. Kedvenc tételem a Prevention Necessary, amelyben a korai Running Wild duplagitáros megoldását (ritmus + dallamos szóló) hallom vissza.

Zebba és Conny 2014-ben interjút adtak egy webzine-nek, ahol is elmondták, hogy nem voltak elégedettek a lemez hangzásával. Szerintük a keverést megelőzően még jóval durvábban, nyersebben szólt a felvétel; a basszus is zavaróan hat a háttérben. Úgy érzik, az album végül gyengébben szólalt meg, mint a korábbi demóik.

Mint a beszélgetésből kiderült, a kiadójukban is csalódtak, szerintük ugyanis nem tette meg értük a szükséges erőfeszítést. A csapatnak előzenekari státuszt ígértek az Exodus és a Vio-lence európai koncertjein, ám az egészből végül csak néhány hétvégi turné lett Svédországban. Persze jó pár show is összejött, olyan jó nevű honfitárs csapatok társaságában, mint az Entombed, a Meshuggah, a Midas Touch vagy a Candlemass.

Míg első demójukon csupán egyetlen olyan dal található, amely nem került rá a nagylemezre (Resurrection of the Beast), az utolsón, amely 1991-ben a Then Came the Killing megjelenését követte, mindhárom szám új, vagy legalábbis az albumról lemaradt nóta (Echoes of Damnation, Blind Belief, Segregation of the Masses). Valamennyi megtalálható a YouTube-on is: nem újultak meg általuk, egyik sem jobb szám, mint a lemez dalai, sőt. Mondhatnánk, ha ennyire híján voltak az alkotói kreativitásnak, ilyen zenéből egyetlen albumnyi is elég.

A remélt karrier elmaradása hamarosan a csapat feloszlásához vezetett. 2005 végén, egy speciális show apropóján még újra összeálltak, akkori koncertjüket az egy évvel később megjelent, Then Came the Video című DVD-n jelentették meg. Dióhéjban ennyi a Mezzrow története. Ha kultikus bandává nem is váltak, egyetlen albumukat megőrizte a thrash-rajongók emlékezete.