„Szerencsénk volt, hogy a műfaj felszálló ágát kaptuk el”

A Diktátor 1990 táján

Levélváltás Derzsi „Vezér” Bálinttal, a Diktátor frontemberével – 1. rész

Nem túlzok, ha azt mondom, hogy hazánk egyik legkultikusabb zenekara a debreceni Diktátor. 1986 óta művelik a nehéz fémet, azóta rengeteg kiadványt dobtak piacra, és úgy vélem, hogy ezek alapján több (el)ismertséget, népszerűséget érdemeltek volna meg. Kérdéseimre a csapat motorja, Derzsi „Vezér” Bálint énekes/gitáros adta a válaszokat.

Vezérem, sok szeretettel köszöntelek magazinunk nevében, és örülök, hogy elfogadtad az interjúfelkérést! Arra kérlek, hogy beszél nekünk a Diktátorról, felidézve mindent, amire emlékszel. A csapatot 1986-ban te, Köteles Vitéz Sándor és Bakos László gitárosok, Szabó József Emil basszusgitáros (R.I.P.), illetve Mező Orbán dobos hívta életre. Honnan jött az ötlet, mi vezérelt benneteket, hogy zenekart alapítsatok?

14 évesen kezdtem el zenekaron gondolkozni, és a kezdeti próbálkozások után sikerült is összehoznom néhány csapatot: Trance, Sikátor, Cox, Week-End. Ez utóbbi formációban már Szabó József Emil és Mező Orbán (Ori) is benne volt, később Orit helyettesítette egy vendég dobos. Nos, ennek a csapatnak a romjaira épült fel a Diktátor zenekar. ’86-ban az addig megszokott hard rockos vonulatot már nem találtuk elég kifejezőnek, így szerencsére mindenki egyértelműen rábólintott a metálra. Akkor néhány évre leraktam a gitárt, és csak ordibátor voltam a csapat élén. A két gitáros és Józsi mellett egyszerűen pazar dolgom volt. Nem kellett a gitár nyakát fojtogatnom, az erősítő gombjait tekergetnem és taposgatnom a pedálokat, egy mikrofonnal a kezemben bitorolhattam a színpad egészét. De hogy mi vezérelt? Személy szerint egyszerűen szerettem csinálni az egészet, és ez a mai napig is tart.

Akkoriban kik voltak a fő hatásaitok, kedvenceitek?

A kezdeti időszakban egyértelműen az Iron Maiden és a Judas Priest tette reánk a legnagyobb hatást, később berobbant a Metallica, de ez utóbbi követése az akkor birtokunkban lévő technikai eszközökkel szinte lehetetlen volt. Persze hogy szerettünk volna úgy szólni, de végül egy sajátos stílust igyekeztünk megteremteni, az Animal Metalt.

Voltak a Diktátort megelőzően zenei tapasztalataitok, vagy ez volt a első banda, amelyben részt vettetek?

Ahogyan már említettem, a Week-End zenekar révén egy meglehetősen stabil alapról indulhattunk. Nem kevés dalunk volt már akkoriban, és jó néhányat átmentettünk a Diktátorba, de nyilván csak azokat, amelyek harmonizáltak a heavy metallal. Mögöttem már volt zenei és főleg alkotói múlt, és nagy lelkesedéssel vetettem bele magam az új kihívásba.

Azt olvastam, hogy Mező Orbán volt a „keresztapa”; mire utalt a csapat elnevezése?

Igen, igen! Az új stílushoz új nevet kellett keresnünk, ami kifejező és egyben meghökkentő is. Végül Ori találta ki ezt a nevet, ezért lett ő a „keresztapa”. Ez a név utal arra, hogy nincs megalkuvás, követjük az újat, és abban is igyekszünk úttörők lenni. Ha vannak divatdiktátorok, miért ne lehetnének a heavy metalban is, legalábbis egy, mondjuk mi.

1988: Derzsi Vezér, Köteles Sándor, Szabó József Emil, Mező Orbán, Bakos László

Egyfajta alapkoncepció volt a háromgitáros felállás?

Az akkori metal bandákban ez volt a trendi, mi pedig igyekeztünk felzárkózni, és ezért szakítottunk a klasszikus rock trió felállással. A színpadkép is sokkal színesebb lett ezáltal, nem beszélve a megszólalásról.

Milyen gyakran próbáltatok? Komoly hangsúlyt fektettetek a gyakorlásra?

Heti két alkalom volt az átlag, de otthon mindenki kigyakorolta a saját részét. Mindig voltak új ötletek, amelyekből az új számok, vagy éppen a dal- és szövegszerkezetek születtek. Az akkori technika még nem tette lehetővé, hogy otthon külön-külön elő tudjuk állítani a „készterméket” (bocs a csúnya kifejezésért!), ezért a próbák sem voltak gépiesek, hanem élményt adóak, így aztán minden próba élesben ment.

Hogyan, milyen módszer alapján születtek a korai Diktátor-dalok? Melyek voltak a legelső szerzeményeitek?

Ó, a Kőcsirke már több mint negyven éves! Vagyis előbb kikelt a tojásból, mint maga a zenekar. No, persze nem ez a jellemző. A csibe mellett a Sátán kutyája, a Macskaszemű ember és a Nem mehetek el egyértelműen Week-Endes, vagy talán még régebbi múlttal rendelkeznek. Amikor összeállt a csapat, és a próbán a gitárosok elkezdtek metalkodni, nekem mindig beugrott valami: egy dallam, vagy éppen szöveg, esetleg mindkettő egyszerre. Például: „Ideges vagyok, nem bírom tovább, kialszik a tűz, hozzatok gyufát!” De olyan is volt, hogy nem ment ilyen könnyen, és hónapokig gyötrődtünk egy-egy számon. Az nehéz szülés volt!

Az Animal Metal elnevezés a nótákban fellelhető állatokra (például a Kosfejű rémre, a Sátán kutyájára, a Kőcsirkére, a Macskaszemű emberre) vezethető vissza?

Egyrészt igen, másrészt, hogy Józsit idézzem, „a metalt csinálni kell, mint egy állat”. Később már tudatosan is születtek állatos dalok, Brumi (A gyilkos maci) és egyebek. Az állatoknak megvan az a nemes tulajdonságuk, hogy nincsenek hátsó szándékaik, akkor hát miért ne barátkoznánk velük!

Mikor és miért hagyta el a zenekart Bakos László és Mező Orbán?

Bakos Laci inkább a jövedelmezőbb szórakoztató zenét választotta, amit meg is értettünk, hiszen abban az időben fiatal házas volt még, és jött a baba is, Ori pedig a klasszikus hard rockos vonulatban volt igazán otthon, no és a progresszív rockban. De nincs harag, azóta is tartjuk velük a kapcsolatot. Azt azért hozzátenném, hogy szakmailag mindketten nagyon felkészült muzsikusok, és büszke vagyok arra, hogy egy színpadon lehettem velük!

Mező Orbánt Jagyugy Nagy Sándor váltotta. Őt ismertétek korábbról? Mit kell tudni a zenei múltjáról?

Kiegészíteném: Ori után dobos poszton Nagy Barna Elek következett. Ő volt az, aki lerakta és kitalálta a dobtémák alapjait a klasszikus Diktátor-dalokban. Ezúton is hála és köszönet neki! Jagyugy Nagy Sándorral azokban az időkben, a Diktátorral párhuzamosan vendéglátóskodtam is, innen az ismeretség. Ezzel a múlttal helyettesíteni Barnust, viszonylag könnyebb dolga volt, mint a többi jelentkezőnek, no és szakmailag mindenkit bőven leelőzött a hangszerén.

Bakos László helyére is kerestetek új embert?

Úgy döntöttünk, hogy az ő posztjára nem keresünk új embert. Eleinte még eljátszottunk a gondolattal, de egyszerűbbnek tűnt, hogy Köteles Vitézt toljuk fel Laci szintjére, ami talán sikerült is, vagy nem?

Egyetértesz azzal, hogy ez a négyes rögzült a leginkább úgy a rockerek tudatában, mint a Diktátor klasszikus felállása?

Akik így láttak bennünket először a színpadon, azoknak a mai napig nem kevés hiányérzetük van, az 100 százalék! De ennek a műfajnak az úthengere az eltelt több mint harminc évben sok mindenkit maga alá gyűrt, és csak kevesen tudtak megmaradni az utazófülkében.

Milyen volt a heavy metal élet azokban az időkben Debrecenben?

Hihetetlen nagy pezsgés volt, ami egyébként a civil életet is jellemezte. Nekünk szerencsénk volt, hogy éppen a műfaj felszálló ágát kaptuk el, viszont amilyen gyorsan emelkedett ebben az őrjöngő folyóban a metal árja, később olyan gyorsan el is apadt, és volt idő, amikor csaknem kiszáradt.

Ezekben a korai időkben hány demót rögzítettetek? Beszélj róluk, kérlek, részletesen!

Szinte minden hónapban rögzítettünk egy-egy demót, de olyan is volt, hogy kisebb kihagyás után egyszerre rengeteg nótát felvettünk, de csak módjával adagoltuk őket a nagyérdeműnek vagy éppen a szakmának. Ez az oka annak, hogy a demókról egy idő után már mi magunk sem tudtunk hiteles szám- és időadatokat szolgáltatni az érdeklődők felé. Sajnos, többek között erről sem vezettünk naplót vagy nyilvántartást, egyszerűen csak bedobáltuk valamelyik fiókba az újabb felvételeket a régebbiek közé. Úgyhogy ha ezt a demó dolgot kérdezed, akkor a legkomolyabban csak azt tudom válaszolni, hogy gőzöm sincs róla.

Stúdióban vagy a próbateremben vettétek fel a számokat?

Stúdióba nyilván nem mentünk, mert nem volt rá pénzünk, így maradt a próbaterem, vagy a kölcsön próbaterem, esetleg az én lakásom. Olyan is előfordult, hogy egy másik zenekarnak csináltunk demófelvételeket, és miután ők végeztek, mi is feltoltunk néhány aktuális nótát.

A dalaitokat magyarul írtátok; az angol nyelv használata meg sem fordult a fejetekben?

Angolul? Na, azt nem! Volt ugyan azért némi hevenyészett fordítás a birtokunkban, de akkoriban annak a tökéletességéről sehogyan sem tudtunk meggyőződni. Több mint 130, hivatalosan is bejegyzett szerzemény után bátran ki merem jelenteni, hogy a magyarnál nincs szebb nyelv. A magyar nyelvnek dallama, hihetetlen ritmizálása, időmértéke és logikája van, amiről Bródy János is nyilatkozott egy korábbi rádióadásban. Ez a harmadik legnehezebb nyelv a világon, és ugyancsak keresgélni kell a szavakat a dallamokhoz, hogy az harmóniában és ritmizálásban összhangban legyen velük, viszont ez a páros olyan eredményt produkál, amelyhez megint csak nincs más nyelvben fogható.

1989-ben felkerültetek a Black and Speed Metal válogatásra; emlékszel még arra, hogy honnan, hogyan jött a felkérés?

A miskolci Rotor zenekarral már akkor is jó kapcsolatban voltunk (és vagyunk a mai napig). Az egyik gitárosuk, Ferenczi Laci éppen abban a stúdióban dolgozott, ahol a felvételek készültek erre a kiadványra. Ha jól emlékszem, ennek kapcsán jött létre a közös nevező.

1990: Derzsi Vezér, Köteles Sándor, Szabó József Emil, Nagy Barna

A Sátán kutyája és a Macskaszemű ember kapott helyet az albumon; ez a ti döntésetek volt? A Sátán kutyáját amúgy Sir Anton Conan Doyle hasonló című alkotása inspirálta?

Nos, úgy emlékszem, hogy közösen döntöttünk a két megnevezett dal mellett, amelyek azért ma már közel sem úgy szólnak, mint akkor. Az ihletet és az inspirációt illetően, mivel a szövegeket én követem el, első kézből tudok nyilatkozni: a címek egybeesése csak a szerencsés vagy éppen a szerencsétlen véletlennek köszönhető. A Sátán kutyájában egy, a létezés perifériájára sodródott emberke érzéseit, hitvallását próbáltam felvázolni, és a hasonszőrűekkel való közösségvállalásomat ábrázolni. De van itt még néhány hasonlóan egybeeső dalcím: Bűn és bűnhődés, Légy jó mindhalálig, A gyermekkor vége, Adj új erőt.

Rajtatok kívül az Atomic, a Trepán és a Tormentor szerepelt még a válogatáson; a többi csapat muzsikája mennyire nyerte el a tetszéseteket?

Nagyon! Azokban az időkben hihetetlen érdeklődéssel és izgalommal figyeltük a többi zenekart, de úgy gondolom, hogy ez kölcsönös volt, akárcsak a barátság.

A Black and Speed Metal cím hűen tükrözte a korongon szereplő együttesek zenei világát?

Szerintem tökéletesen visszaadta az akkori tudásunkat vagy éppen tudatlanságunkat.

Komoly reklámot biztosított számotokra ez az anyag?

Azokban az években egy kis gyufának a lángja is okozhatott hatalmas robbanást, mert a tábor feszülten és naprakészen követte az eseményeket, tehát mindenképpen.

A kompilációt a Sztár Kisszövetkezet adta ki; volt-e arról szó akkoriban, hogy esetleg egy teljes Diktátor lemezt is megjelentetnének?

Szerintem, mi is csak álmodoztunk róla, de még csak meg sem mertük kérdezni.

Az első két Robbanásveszély, a Black and Speed Metal, illetve a szintén 1989-es kiadású első Garázs-válogatás úttörő munkák voltak a hazai undergroundban?

Szerintem ez volt a kezdet, vagyis a kezdetnek egy lehetősége, de hosszabb távon sokkal komolyabb és erősebb médiatámogatás kellett volna a műfaj kicsúcsosodásához.

Véleményed szerint az itthon akkor regnáló rendszer miért próbálta elnyomni a heavy metal muzsikát?

Egyrészt az új elfogadtatása nem volt egy egyszerű mutatvány, mint ahogy ma sem az, de egy beváltan működő élvonalnak és a támogatóiknak, vagyis az abból hasznot remélő köröknek egyáltalán nem volt érdeke, hogy a heavy metal nagyobb teret kapjon, és, ezáltal megossza a potenciális vevők táborát.

Azáltal, hogy a Pokolgép 1986-ban megjelentette Totális Metal című albumát, zöld utat kaptak a magyar metal/rock zenekarok?

Ha zöld utat nem is, de akkorra egy kicsit már kénytelenek voltak engedni az illetékesek, nehogy nagyobb robbanás legyen a heavy metalból. Így aztán nem is lett, aminek következtében a bandák nagy része néhány évre teljesen visszavonult.

(holnap folytatjuk)

A szerző: Dávid László616 publikáció
Első cikke 1994-ben jelent meg a Metal Hammerben. Hazánk első webzine-je, a Ragyogás egyik alapítója. Később a Stygian Shadows fanzine munkatársa, hazai és külföldi fanzine-ek/webzine- ek cikkeinek szerzője.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*