Szubkultúrák: a japán Visual Kei

A Visual Kei első számú csapata, az X Japan

Amikor megláttam az első fotókat ennek az igen látványos irányzatnak a képviselőiről, arra gondoltam: na, a japcsik megint túltolták a biciklit, jól rágyógyult az ujjuk a hajlakkos flakon nyomógombjára. Az X Japan és a D’erlanger tagjai tényleg úgy néznek ki, mint a punknak állt glam metalosok. Aztán kiderült, hogy ez egy önálló irányzat, a Visual Kei, amelyre külsőségek tekintetében az egészségtelen mennyiségű smink, hajlakk és hajfesték, az igen látványos öltözék, összességében pedig az androgün megjelenés jellemző.

D’erlanger

A Visual Kei egyébként egy hibrid szóösszetétel: japánul Vijuaru Kei, ami angolul Visual Style-t vagy Visual System-et jelent. A rajongók eredetileg Okeshou Kei-nek (Make-up Style) hívták az irányzatot. Ebben azonban nem volt valódi tartalom, üzenet, így ebből lett előbb a Visual Shock Kei, majd ez rövidült le Visual Kei-re, illetve egyszerűen V-Kei-re.

Aion

Egyes nyugati „szakértők” szerint a Visual Kei egy zenei stílus, amelyben a glam, a punk rock és a heavy metal elemei keverednek. Yoshiki, az X Japan vezetője, dobos-billentyűse azonban úgy véli, sokkal inkább egyfajta szellemiség, amelynek külsőségeiben az önkifejezés szabadsága ölt testet. Az X Japan dühös muzsikája például elutasította a helyi társadalom konformista szabályait, amelyek mindenkit egyformává kívántak alakítani. Az ide sorolható zenekarok – legalábbis kezdetben – éppúgy játszottak elektronikus, mint punk-, pop- vagy rockzenét.

Az X Japan, rajongói körében

A mozgalom első fénykorát a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején élte. Az irányzat úttörői a már említettek mellett olyan csapatok voltak, mint a Dead End, a Buck-Tick és a Color, akikre többek között olyan nyugati előadók hatottak, mint David Bowie, a Kiss, a Twisted Sister, a Hanoi Rocks vagy a Mötley Crüe.

A korszak legnépszerűbb csapata azonban kétségtelenül az 1982-ben alakult X Japan volt, akik kezdetben szimfonikus elemekkel átszőtt power/ speed metal-t játszottak, később viszont a progresszív hangzás felé fordultak, ezzel párhuzamosan, 1995-ben imázst váltottak, és elhagyták az addigi harsány külsőségeket.

A Jupiter a Neo-Visual Kei képviselője

Marty Friedman gitáros (ex-Megadeth) egyszer úgy nyilatkozott, az X Japan a Visual Kei legnagyszerűbb képviselője, és zeneileg a legváltozatosabb is; ő maga kifejezetten miattuk kezdett el érdeklődni a japán rock iránt.

Az X Japan volt a távol-keleti szigetország első olyan zenekara, amely úgy ért el mainstream sikereket, hogy közben független kiadónál volt. 1992-ben Yoshiki-ék az amerikai piacon is megpróbálták megvetni a lábukat, még az Atlantic Records-szal is sikerült leszerződniük, ám az áttörés végül nem jött össze nekik.

Mikaru, a Dio – Distraught Overlord frontembere

Az irányzat másodszorra a kétezres évek elején került a reflektorfénybe. Ez volt a Neo-Visual Kei korszaka, amelynek képviselői háromdimenziós anime- vagy mangafiguráknak tűnnek. E csapatok zeneileg inkább a heavy rock-vonalat követték, ám ennél is fontosabbak voltak számukra a külsőségek. Kritikusaik szerint belőlük már hiányzott a lázadás tüze és az egyediség, jól láthatóan egymást másolták. És bár művészileg messze nem voltak olyan karakteresek, mint elődeik, paradox módon mégis ők értek el komolyabb nemzetközi sikereket.

A D nevű, szintén második generációs Visual Kei csapat

A Visual Kei legnagyobb rajongói közösségeit ma az Egyesült Államokban, Brazíliában, Német-, Lengyel-, Orosz- és Franciaországban találjuk. A japán „látványművészek” többek között olyan nyugati előadókra hatottak, mint Marilyn Manson, a Tokio Hotel vagy Lady Gaga.

A szerző: Coly764 publikáció
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*