„Már egy jó ideje nemzetközi szinten is láthatóak vagyunk”

Beszélgetés Ficzek Andrással, a Dalriada zenekar vezetőjével

A Tyr, a Heidevolk és a Dalriada közös európai turnéján adódott az alkalom, hogy elcsípjem a Dalriada főnökét, Ficzek András énekes-gitárost a németországi Essenben egy beszélgetésre, ahol a frontember a jelenlegi turnéról, a zenekari múltról, valamint a tagok hatásairól nyilatkozott.

Szia, András! Hogyan zajlik jelenleg a turnétok? Mik az eddigi benyomásaitok?

Tegnap voltunk túl a felén, a 11. állomáson. Összesen 22 koncertünk lesz. Egy közös buszon utazik a három zenekar, a stáb, a merch-ös srác és még egy pár ember. Teljesen laza minden. Szoros napi beosztásunk van: odaérünk a klubhoz, kipakolunk, kajálgatás, beállás és este buli. Egyébként ez a mindennapos showtime, hogy úgy fogalmazzak, elég megrendítő. Hallod a hangomat! 🙂 Alapvetően nem ennyire erőtlen. De azért nagyon élvezzük ezt. Ez az első komolyabb európai kanyarunk, és nagyon szeretjük, hogy – amint azt te is láthattad – Dalriada-pólós rajongók is vannak, ismerik a dalainkat és veszik a bulit. Akik pedig nem ismerik, azok CD-t vesznek.

Érdekes módon már nálatok is tele volt a klub, ami a sikereteket igazolja.

Igen, igen. Az összes állomás nagyon jól működik, a franciák pedig különösen. De ez most egy német helyszín, és ez is baromi jó. Számunkra ez egy óriási élmény.

Van olyan buli, ami eddig a legjobban tetszett? Akár a maival is összehasonlítva?

A turnénk legelső állomása Hollandiában volt. Az egy már elővételben telt házas koncert volt. Az, a mai buli és a hétvégi, belgiumi Durbuy Rock Fesztivál, ez a három buli mindent vitt. A Durbuy Rock-on a nézők szó szerint lebontották a színpadot. Az életünket féltettük, a hangszereinkkel együtt. „Basszus! Mi van itt?“ – gondoltam. Nagyon durva volt.

A zenekar már több mint 20 éve létezik, és jelenleg egy német kiadónál, a hamburgi AFM-nél vagytok. Hogyan jött ez a kapcsolat? Nem a magyar Nail Records-szal dolgoztok/dolgoztatok?

Ez egy kicsit összetett dolog. A hamburgi AFM Records-szal 2011-ben egy lemezre, az Ígéretre szerződtünk. Utána viszont azt történt, hogy különböző okokból kifolyólag ez a munkakapcsolat megszakadt. A magyar terjesztést továbbra is a Hammer, a külföldit pedig a partnerek végzik: Németországban az Einheit, Franciaországban megint más, Japánban szintúgy. Ma már nincs akkora jelentősége annak, hogy ki a kiadónk, hol a kiadónk, miért a kiadónk.

Egy biztos: nagyon-nagyon fontos, hogy a magyar piacon is jelen legyünk a kiadványainkkal, ott legyünk a polcokon, a könyvesboltokban. A hazai piacra tehát különös figyelmet fordítunk, de Európa legtöbb országában is megtalálhatók vagyunk a lemezboltokban. És! Amikor tavaly Japánban turnéztunk, direkt bementem egy lemezboltba, és a „D“ betűnél ott figyelt a kis Dalriada CD-nk. Úgyhogy ez azért szép.

Ki javasolta a mostani turnét a Tyr-rel?

Ez három dolgon alapult. Az egyik az, hogy a volt dobosunk, Tadeusz, akivel 18 évet zenéltünk együtt, az elmúlt év folyamán átigazolt a Tyr-be. Tehát ilyen módon volt egy kapcsolat közöttünk. Másrészt ez a turné a menedzsmenten keresztül jöhetett létre. Van egy osztrák székhelyű menedzsmentünk, a Rising Talent Agency, akik neves zenekarokat is szerveznek. Rajtuk keresztül ment az egész, én nem sokat foglalkoztam vele. A harmadik pedig, amit te is említettél, hogy a zenekar 20 éves munkásságának köszönhetően már egy jó ideje nemzetközi szinten is láthatóak vagyunk. Ez jelenthetett valamit. Van már egy bizonyos…

Referenciátok.

Referenciánk, ez a helyes kifejezés. Európa-szerte, plusz az Egyesült Államokban és Japánban is turnéztunk. Tehát, azt gondolom, lehetett ebben egy ilyen „Tegyük be őket a csomagba, és nézzük meg, hogy mit tudnak!“ dolog is. Az eddigi tapasztalataink egyébként meglepően jók, teljesen kulturált körülmények között játszunk. Ugyanazt a fényt és hangzást kapjuk, ami kikötés is volt egyébként. Ugyanúgy foglalkoznak velünk a turnén, mint a többi zenekarral. Szóval nem vagyunk elveszett gyerekek, akik csak úgy téblábolnak, és játszanak valamit az egyes helyszíneken. Komoly show-t tudunk csinálni ugyanazokkal a fényekkel, füsttel. Nem volt miért nem elfogadnunk az ajánlatot.

A jövőre nézve vannak újabb németországi koncertekkel kapcsolatos terveitek?

Abszolút. A német Európa legfontosabb piaca. Nekünk persze elsősorban a magyarra kell koncentrálnunk, de ettől függetlenül szeretnénk minél több bulit csinálni Németországban, és mint látod, van is rá fogadókészség.

Tényleg igen jó hangulat volt ma este nálatok a színpadon.

Igen, tökéletesen így van.

Személy szerint legutóbbi albumotokat, a tavaly megjelent Nyárutót tartom a legerősebb produkciótoknak, ami egyben a legsikeresebbnek is tűnik. Honnan merítettétek hozzá a zenei és szövegi ötleteket? Az anyag egy nagyobb koncepció része?

Jót és jótól kérdezel, mert a zenét és a szövegeket is ugye én szerzem. Hogy egy koncepció lenne? Hm… igen. Minden lemezünk egy tágabb értelemben vett konceptalbum. Minden egyes lemezünk címe egy régi magyar hónapnév. Az első („Fergeteg”) a január volt, az „Ígéret“ a május, az aktuális lemez címe, a „Nyárutó“ pedig az augusztus régi elnevezése. Ezek köré próbáljuk felépíteni a tematikát, a hangulatot, az alkalmazott zenei aláfestést és a választott témákat.

A „Nyárutó“ egy laza konceptalbum, ami a maga egységességében értelmezendő, amiből ugyan ki lehet emelni egy-két dalt, de nem érdemes. Egyben kell meghallgatni. A választott szövegi élet, a koncepció pedig mindig az adott pillanat függvénye. Most, példának okáért, ha hazamegyek a turné után, vagyis két hét múlva, totálisan tele leszek élményekkel, úgyhogy irány zenét írni. Ebből valószínűleg megint egy másik történet lesz majd.

A zenében elsősorban magyar motívumokból indulsz ki, támaszkodsz ezekre az alapokra, amiket aztán metal-formába öntesz, vagy másként indulsz neki a folyamatnak?

Nem. Népi motívumokat is felhasználunk, feldolgozunk, méghozzá elég sokat, de a zenénk 70-80 százalékának az alapja a metal. Az saját kútfőből jön. Ez utóbbit díszítjük fel, egészítjük ki, tesszük teljessé a magyar népzenei hatásokkal, de nem ez a kizárólagos forrás, amiből dolgozunk.

Szerintem jól megoldjátok ezt a feladatot, hiszen van egy tipikus magyar része az egésznek, de angolszász hatásokkal keverve. És a mai estéből is kiindulva úgy látszik, hogy ez Nyugaton is működik.

Hát, köszönöm szépen!

Az egész produkció nemzetközi színvonalú, amit valami egyedivel gyúrtok össze.

Köszönöm, ha így gondolod.

Mikorra tervezitek az új album megjelenését? Vannak már dalokká formált ötletek?

Vannak. Körülbelül két-három teljesen kész dalunk van, a többin még dolgozunk. Nagyon szeretném, ha a lemez még az idén, késő ősszel vagy decemberben ki tudna jönni, de mint tudjuk, ember tervez – Isten végez, úgyhogy meglátjuk!

A számoknak vannak már címeik? El lehet ezeket árulni?

Hááát… nem. 🙂 Azért nem – bocsánat! –, mert hagyományosan borzasztó rossz vagyok címadásban. Megírom a komplett dalt, aztán…

Ezek, gondolom, akkor még munkacímek…

Igen-igen. Ezeket pedig inkább nem szellőztetném meg.

Az egyik legeredetibb magyar csapatnak tartalak benneteket. Gondolom, az utatok már csak emiatt is elég köves volt a sikerig. Számotokra eddig mik voltak a csúcspontok a zenekar karrierjében?

Hát, először is köszönöm szépen, hogy így gondolod. Nagyon kedves tőled. A csúcspontok? 1998-ban alapítottam a zenekart, aminek most már ugye több mint 20 éve. A pályafutásom alatt megszámlálhatatlan csúcspontot éltem meg. Az elmúlt években bekövetkezett külföldi, nemzetközi térnyerésünk például egy igen örvendetes fejlemény számunkra. Egyrészt nagyon meglepő, ugyanakkor pedig egyfajta önigazolás is. El tudunk jönni ide, Németországba, ahol magyar nyelven adhatjuk elő a dalainkat. Ezek a bulik és ez a turné is abszolút a csúcspontok közé tartozik.

Magyarországon kaptunk már hideget-meleget, hogy mulatós zenét, kisebbségi metalt játszunk, meg a fene tudja, miket mondtak még rólunk. Sok butaságot egyébként. Holott ez egy teljesen őszinte dolog a részünkről: nincs benne semmi körzővel-vonalzóval megrajzolt tudatosság, egyszerűen ez jön belőlünk. Ezek a külföldi bulik is – Németországban, Hollandiában, Svájcban, Franciaországban, ahol megfordultunk – nagyon jól igazolják a létjogosultságát. Csúcspont, hogy a kérdésedre visszatérjek…

Gondolom, az első demó, hiszen ennek kapcsán ismerkedtetek meg Hartmann Kristóffal.

Így van! Egyszer csak kaptunk egy telefonhívást Kristóftól, hogy tetszik neki a demónk, és valamit kezdeni kellene vele közösen. Nagyjából ez volt a sztori. Tavalyelőtt például játszottunk Floridában, a 70 000 Tons Of Metal fesztiválon, egy hajón, ami megint csak egy abszolút csúcspont volt. Azt nemigen lehet űberelni. Rá egy évvel, tavaly áprilisban pedig kaptunk egy meghívást egy komplett japán mini turnéra, két tokiói és egy oszakai show-val. Melyik magyar zenész jut el Japánba koncertezni? Azért mégsem mi vagyunk az Omega vagy a Neoton Família! Japánban is telt házas bulijaink voltak. Iszonyatos merch-eladás ment (CD, póló). Borzalmasan tetszettünk az embereknek.

Mit lehet erre mondani? Van ugye egy Ektomorf-unk, és ennyi. Nagyon becsülöm Zotyát, de ők a Nuclear Blast-nál vannak, mi pedig mindezt Magyarországról intézzük, gyakorlatilag önerőből. Persze azt hadd tegyem hozzá, hogy a mostani turnét, azt, hogy ide el tudjunk jutni, az NKA (a Nemzeti Kulturális Alap – NN) vastagon támogatta. Most kaptuk meg tőlük a támogatást, aminek köszönhetően jóval könnyebb a helyzetünk, mint eddig volt ezzel a turnéval kapcsolatban.

Mely csapatok a közös zenei nevezőitek?

Amorphis, Muzsikás, Ghymes, Morbid Angel, Blind Guardian, Gamma Ray, korai Helloween, a mindenható Manowar, amiből nem lehet kinőni, és nem is fogunk, aztán a Slayer, és hogy a műfajunkból is említsek néhány bandát, a Skyclad, a Fajkusz banda és a Rhapsody. Körülbelül ennyi.

András, köszi szépen, hogy a rendelkezésemre álltál!

Én is nagyon szépen köszönöm a lehetőséget!

A szerző: Novák Norbert32 publikáció
A ’80-as évek gitárzenéin nőtt fel, amikért a mai napig is rajong. Jelenleg a német The-Pit.de-nél, Way Up-nál és Rock Times-nál dolgozik, mint fotós és újságíró. Főállásban nyelvészeti területen tevékenykedik Németországban.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*