Black Sachbak: No Pay, No Gain (2013)

Hogy hogyan találkoztam ezzel a zenekarral? Izraeli metal csapatokat kerestem a neten, és többek között ők jöttek szembe velem. A lexikonok meghatározása szerint thrash-t, saját definíciójuk szerint tech-thrash metalpunk-ot játszanak. Én inkább azt mondanám, hardcore thrash-t: nyers, alapvetően magas sebességfokozaton pörgő muzsikájuk egy System Of A Down-ízekkel megbolondított Suicidal Tendencies-re emlékeztet (hardcore-szakértő olvasóink nyilván jobb példákat is tudnának említeni).

A muzsika sokszor szimpla punk rock, szélsebes tekerésekkel, futó szólókkal, dallamtalan kórusokkal, amelyekhez természetesen társadalomkritikus szövegek társulnak. A zenészek a bennük felgyülemlett dühöt humorban igyekeznek feloldani; mondjuk, a Soher-ben (ami egy feldolgozásnóta) ezt egy kicsit túlzásba is viszik, a dalt ugyanis az élvezhetetlenségig szétpoénkodják.

A csapat Petah-Tiqua városából származik. 2010-ben alakultak, és mind ezidáig egyetlen hanghordozójuk jelent meg. A kvartettet jelenleg Eliran Balely énekes, Dor HaShamen Plaut gitáros, Yuval Rozin basszusgitáros, valamint Hadar „Radar” Salingre dobos alkotja. (A lemezen bőgősként még Lidor Sharaby, ütősként pedig Noam Chizo Salingre játszott.)

A fiúk nem nagyon akarják rabolni az időnket: az album 10 szerzeménye 22 perc alatt fut le. Kiemelkedő pillanatokat így nem is nagyon érdemes említeni. A Marx Was Right-ban Balely Tom Araya-s sikolyokat hallat, plusz a dallamos énekkel is megpróbálkozik – kevés sikerrel, máshol pedig idétlenül bugyborékolóssá torzítják a hangját. A lemez meglepően jól – kellően karcosan és tisztán – szól. Ütős anyag, mostanában, ha gyors zenére vágyom, ezt hallgatom.

A szerző: Coly626 publikáció
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*