Chris Holmes és Randy Piper (W.A.S.P.)

A W.A.S.P. nagy párosa: Randy Piper és Chris Holmes

A szűkebb, helyi rajongótábor valószínűleg már az első hónapoktól kezdve nyomon követi egy-egy, később híressé váló csapat munkásságát, így lehet, hogy számukra mindig is az alapító tagok maradnak az „igaziak”. Ám a szélesebb közönség jó eséllyel csak a bemutatkozó albummal ismeri meg a bandát, és az azt jegyző felállást tekinti az origónak.

Így lehet ez a W.A.S.P. esetében is, amelynek soraiban kezdetben, vagyis 1982 folyamán olyan zenészek is megfordultak, mint Rik Fox és az ugyancsak basszusgitáron jeleskedő Don Costa, ám a zenekar két évvel később napvilágot látott bemutatkozó albumán az énekes-basszusgitáros Blackie Lawless mellett Chris Holmes és Randy Piper gitárosok, valamint a dobos Tony Richards játékát élvezhetjük.

Randy Piper, Tony Richards, Blackie Lawless és Chris Holmes

Ugyanakkor bármennyire is jól sikerült ez a lemez (máig az együttes legnagyobb klasszikusa), a világszintű ismertségre és népszerűségre az 1985-ös The Last Command megjelenésével tettek szert Blackie-ék. A zenei magazinok címoldalán ekkor már nem Richards, hanem Steve Riley pózolt ugyancsak fotogén kollégái oldalán. A W.A.S.P.-nak talán ez a felállása égett bele a leginkább a retinánkba, de igazságtalanok lennénk, ha Richards-ról, mint a kezdeti sikerek kovácsáról megfeledkeznénk.

Steve Riley, Holmes, Piper és Lawless

Az eltelt több mint három évtizedben Blackie maradt a csapat egyetlen stabil tagja, társai szép lassan eltűntek mellőle. Nézzük hát, mi történt a többiekkel, a’80-as évek zenés szex-horror cirkuszának gitárral és dobverőkkel zsonglőrködő mutatványosaival!

CHRIS HOLMES

Amikor még a fent említett Rik Fox, illetve Don Costa volt a W.A.S.P. bőgőse, Lawless az éneklés mellett ritmusgitárosi teendőket látott el, ám miután ők távoztak, a frontember akasztotta a nyakába a négyhúros hangszert, és a csapat egy második bárdistát keresett Randy Piper mellé. Így jutott eszükbe az 1958-as születésű Christopher John Holmes, akivel Lawless és Piper 1977-ben már játszott együtt a Sister nevű csapatban (amelynek basszusgitárosa abban az időben egy bizonyos Nikki Sixx volt).

A gitáros a zenekar első négy lemezén hagyta ott a kézjegyét, majd 1989-ben, a The Headless Children album megjelenését követően lépett ki a csapatból, amit Lawless szarkasztikusan úgy kommentált, hogy „vannak fickók, akik jobban szeretnek otthon maradni és kötényt viselni”, utalva zenésztársának a gitáros-énekesnő Lita Ford-dal akkoriban kötött házasságára. A W.A.S.P.-ot ugyanakkor egy rövid időre a földbe állította ez a húzás: feloszlottak, Blackie pedig szólókarrierbe kezdett.

A zenekarból távozó Holmes még ugyanabban az esztendőben összehozta Psycho Squad nevű csapatát, amellyel egyetlen kiadványt, az 1991-es Born, Work, Die EP-t sikerült megjelentetnie. Rá öt évre a szőke gitárost viszont már újra a W.A.S.P. soraiban találjuk: a csapat három újabb stúdióalbumot (Kill.Fuck.Die – 1997, Helldorado – 1999, Unholy Terror – 2001) és két koncertlemezt készített vele, majd Holmes 2001-ben másodszor is távozott, ezúttal véglegesen. Indoklása szerint blues-t akart játszani.

Ezután egy rövid ideig az L.A. Guns-szal játszott, majd csatlakozott volt zenésztársa, Randy Piper új, Animal nevű bandájához, ám ez az együttműködés sem bizonyult tartósnak: hanghordozót ez idő alatt nem jelentettek meg, és Holmes 2003 végén már Los Angelesben tevékenykedett, ahol dél-kaliforniai metálcsapatok útját egyengette, részben producerként, részben közreműködő muzsikusként.

Where Angels Suffer (Piper balról a második, Holmes a kép jobb szélén)

2010-ben ismét keresztezték egymást a két egykori W.A.S.P.-gitáros útjai, amikor Holmes is tagja lett annak a Where Angels Suffer nevű bandának, amelyben Piper mellett Rich Lewis (Animal) énekelt, Steve Unger (Metal Church) játszott basszusgitáron, Stet Howland (Blackfoot, Lita Ford, Belladonna, Impellitteri, Sister, W.A.S.P.) pedig dobolt. A zenekar abban az évben jelentette meg „bemutatkozó albumát”, amely nem más, mint az Animal második és harmadik lemezének (Violent New Breed és Virus) dalaiból készített válogatás. A csapat lendülete ezzel nagyjából ki is fújt, és Chris is új kalandok után nézett.

Holmes, szólócsapata élén

Holmes ezt követően indította el szólókarrierjét. Eddig két stúdióalbumot adott ki (Nothing to Lose – 2012, Shitting Bricks – 2015), amelyek dalait élőben Mean Man nevű kísérőzenekarával (Thomas Cesario gitár, Pascal Bei basszusgitár, Folkert Beukers dob) adja elő.

A szőke gitáros ezzel párhuzamosan áttette a székhelyét Európába. Először még csak időlegesen, amikor is a 2010-es évek elején Finnországba költözött, hogy csatlakozzon a Baton Rogue Morgue nevű csapathoz, ám furcsa módon itt sem találtam a nevét a lemezeken közreműködő muzsikusok között.

Hasonló a helyzet a délies ízekkel fűszerezett hard rockot játszó Stonebreed esetében is. Holmes a krónikák szerint 2013 végén lett az amerikai együttes tagja, ám a csapat debütalbuma már annak az esztendőnek az elején napvilágot látott, a gitáros pedig 2014-ben vette a bőröndjét, és Franciaországban telepedett le. Chris jelenleg is Cannes-ban él feleségével, Catherine Sarah Holmes-szal, akivel 2012 óta házasok.

A gitáros az említettek mellett 2011-ben a BulletBoys-t segítette ki a színpadon játékával, 2014-ben a Domination Black nevű csapat Master of Deception kislemezén, tavaly pedig a Wolfpakk Wolves Reign című albumán vendégszerepelt.

RANDY PIPER

William Randall Piper 1956-ban (más források szerint 1953-ban) született a Texas állambeli San Antonio-ban. Elvis Presley muzsikáján nőtt fel, és példaképe hatására már tízéves korában akusztikus gitáron kezdett játszani. Középiskolásként lemezboltot nyitott a kaliforniai Long Beach-en, 1978-ban pedig létrehozta saját próbatermét és lemezstúdióját, a Magnum Opust.

Randy akkoriban a már Chris Holmes-nál is említett Sister-ben gitározott, amelyet Blackie Lawless-szel közösen alapított. A formációval csupán egyetlen demó elkészítéséig jutottak (Demo – 1979), ezt követően a csapat Circus Circus néven folytatta, majd 1982-ben ebből a zenekarból lett a W.A.S.P. Piper az utóbbi együttes első két albumán játszott, majd 1985 végén, 1986 elején, a The Last Command turnéját követően intett búcsút társainak.

Randy és az ő fantasztikus gitárjai…

Hamarosan megalapította saját csapatát, az Animal-t, amelyben nemcsak gitározott, hanem énekelt is. A banda elméletileg ma is létezik, ám gyanús, hogy eddigi három nagylemezük (900 Lb. Steam – 2002, Violent New Breed – 2006, Virus – 2008) egytől egyig a kétezres évek első évtizedében jelent meg.

Piper saját csapata, az Animal

A Where Angels Suffer nevű zenekarról már Holmes kapcsán is szót ejtettem, Piper ennek a formációnak 2010-2011 között volt tagja. 2013 óta pedig annak a Pamela Moore nevű énekesnőnek a szólócsapatában játszik, akit annak idején a Queensryche Operation: Mindcrime albumának Mary nővéreként ismerhettünk meg.

Pamela Moore együttesében

(Holnap Tony Richards-szal és Steve Riley-vel folytatjuk.)

Újra együtt (Holmes és Piper a kétezres években)
A szerző: Alby40 publikáció
Az egykori Metal Attack/Rattle Inc. fanzine-ek képregényfigurája. Néhány évvel ezelőtt magánnyomozó-irodát nyitott, amely reflektorfényből eltűnt rockzenészek felkutatására szakosodott. :-)

1 hozzászólás

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*