Bobby és Ron Jarzombek

Számos testvérpárt ismerünk a hard rock/heavy metal világából (veletek együtt annak idején össze is gyűjtöttük a legismertebb negyven-ötvenet). Közülük többen is ugyanazt a csapatot erősítik/erősítették, gondolok itt az Oliva, az Abbott, a Pepa, a Tardy vagy éppen a Stützer fivérekre. Mások (például az Appice-, a Holzwarth- vagy a Rhoads-testvérek) viszont jórészt külön utakon járva, karrierjüket párhuzamosan építve öregbítették családjuk jó hírnevét.

Ralph, a legidősebb tesó

Utóbbiak közé tartoznak a lengyel felmenőkkel rendelkező, San Antonio-i (Texas, Egyesült Államok) Jarzombek-fivérek is, akik közül az elmúlt több mint három évtizedben szinte kizárólag kettőre, a dobos Bobby-ra és a gitáros Ron-ra hullott a reflektorfény. Kevesen tudják, hogy annak idején bátyjuk, Ralph is együtt kezdte velük a pályát: első (közös) zenekarukban, a Happy Kitties-ben ő volt a billentyűs. A csapat csupán egyetlen demót jelentetett meg (1985-ben), ezt követően Ralph civil foglalkozást választott, ám a zeneiparnak nem fordított teljesen hátat, ugyanis jelenleg az RBC Music-nál dolgozik.

Bobby Jarzombek

Az 1963-ban született, középső fiútestvért Robert Alan Jarzombek néven anyakönyvezték. Első dobfelszerelését tízéves korában, karácsonyi ajándékként kapta az édesanyjától. A már említett családi jammeléseket követően, első komolyabb csapata a kultikus Juggernaut volt, amelynek 1986-os bemutatkozó albumán, a Baptism Under Fire-ön és az egy évvel későbbi Trouble Within-en is az ő játéka hallható.

Juggernaut

Bobby 1987-ben csatlakozott az akkor már jó nevű Riot-hoz (ma Riot V), akikkel összesen hat stúdió- és jó néhány koncertlemezt készített, kezdve a Thundersteel-től (1988) egészen az Immortal Soul-ig (2011). Három szakaszban összesen 16 évet töltött a zenekar kötelékében.

Riot

1993-ban öccsével, Ron-nal és a Riot basszusgitárosával, Pete Perez-zel megalakították Spastic Ink nevű csapatukat, amelyben Frank Zappa-s humorral átitatott, jórészt instrumentális, technikás progresszív metalt játszottak. A formáció – 2004-es feloszlásáig – két nagylemezt adott a világnak: az Ink Complete-et (1997) és az Ink Compatible-t (2004).

Spastic Ink

1999-ben Rob Halford kérte fel, hogy csatlakozzon éppen formálódó szólócsapatához. A felek annyira elégedettek voltak egymással, hogy végül valamennyi (szám szerint négy) Halford-lemez dobtémáit Jarzombek ütötte fel.

Bobby az új évezred elején olyan előadókkal játszott együtt, mint John West (Earth Maker – 2002), az Iced Earth, Rob Rock (Live in Japan – 2004, Holy Hell – 2005), illetve a Demons & Wizards (Touched by the Crimson King – 2005). Ugyancsak 2005-ben aztán hosszabb távra is elkötelezte magát, ráadásul egyből kétfelé: egyrészt a Skid Row egykori énekese, Sebastian Bach kérte fel turnédobosnak, ám ez a munkakapcsolat hamarosan folyamatossá vált, és egészen a tavalyi esztendőig tartott. Bobby ez idő alatt három Bach-albumon hagyta ott a kézjegyét (Angel Down – 2007, Kicking & Screaming – 2011, Give ‘Em Hell – 2014).

Sebastian Bach csapatában

Másrészt, azóta is tagja a power/thrash-t játszó Painmuseum-nak, amelynek soraiban azt a Metal Mike Chlasciak-ot is ott találjuk, akivel Bobby már Halford, Bach és West csapatában is együtt játszott. Érdekes, hogy bár a csapat – egy rövidebb szünetet leszámítva – több mint másfél évtizede létezik, lendületükből eddig mindössze egy nagylemezre (Metal for Life – 2004) és egy EP-re (You Have the Right to Remain Violent – 2006) futotta.

A Painmuseum soraiban

Jarzombek-et ma a legtöbben valószínűleg a Fates Warning-ból ismerik: a dobos 2007 óta tagja a csapatnak, a két utolsó stúdióanyagon, valamint a most nyáron megjelenő koncertlemezen élvezhetjük játékát. Azon persze már meg sem kell lepődnünk, hogy a gitáros Jim Matheos és az egykori FW-énekes, John Arch közös anyagán, a 2011-es Sympathetic Resonance-en is ő püföli a bőröket.

A Fates Warning ütőseként

Egy évvel korábban a Dream Theater menedzsmentje elsőként őt kereste meg, hogy üljön be a távozó Mike Portnoy helyére. Bobby udvariasan nemet mondott a felkérésre. Ugyanakkor az utóbbi évtizedben – vendégmuzsikusként – számos csapat produkciójához adta a nevét. A legnevesebbek ezek közül Rob Rock (Garden of Chaos – 2007), Tim „Ripper” Owens (Play My Game – 2009), Blaze Bayley (vele 2015 óta koncerteken lépett fel), illetve a tesó, Ron Jarzombek (PHHHP! Plus – 2009) voltak.

Ron Jarzombek

Az 1964-es születésű öcs, Ronald John Jarzombek bő egy évvel fiatalabb dobos bátyjánál, mégis ő volt az, aki már a Happy Kitties-féle közös muzsikálás előtt begyűjtötte első komolyabb skalpját. 1983-84 között az S. A. Slayer (amely nem tévesztendő össze Kerry King-ék Slayer-ével) gitárosa volt. Érdekesség, hogy a csapat 1984-ben feloszlott, s egyetlen nagylemezük, a Ron közreműködésével készült Go for the Throat csak négy évvel később látott napvilágot.

Az S. A. Slayer gitárosaként

Aztán jött a nagy dobás: Ron 1987-ben csatlakozott a progresszív/technikás thrasht játszó Watchtower-hez. A bemutatkozó albumról ugyan lemaradt, de a kultikus Control and Resistance-en (1989) ő is a Nagy Négyes tagja volt. A csapat első korszakának – 1990-ben – az ő kézsérülése és Alan Tecchio távozása vetett véget, a kilenc évvel későbbi újjáalakulás óta azonban ő is folyamatosan ott van az Őrtoronyban. Tavalyelőtt – 27 év kihagyást követően – az együttes végre új anyaggal, a Concepts of Math: Book One EP-vel jelentkezett.

A nagy dobás: Watchtower

Első Watchtower-es évében, a csapatjátékkal párhuzamosan Ron szólókarrierjét is elindította – igaz, első ilyen albuma csak az évezred végén jelent meg (PHHHP! – 1998). A címke ugyanaz (tech. prog. metal), a különbség annyi, hogy saját albumain instrumentális szerzemények hallhatók, amelyeket a muzsikus egymaga írt és játszott fel (miközben a kreditlistán vicces nevű, fiktív zenésztársak szerepelnek). Kivételt ez alól csak a fentebb (Bobby-nál) már említett, 2009-es PHHHP! Plus jelentett, amelyen a báty mellett az egykori Watchtower-vokalista, Tecchio is vendégszerepelt.

Az ifjabb Jarzombek 2000-ben létrehozta saját kiadóját, az Eclectic Electric-et, amelyen keresztül elsősorban szólóanyagait jelenteti meg. 2004-ben az egykori Cannibal Corpse-basszusgitáros Alex Webster-rel és a számos kemény hangvételű csapatban megfordult Hannes Grossmann dobossal megalapította a Blotted Science nevű, progresszív metalt játszó formációt. A trió 2007-ben a The Machinations of Dementia nagylemezzel, 2011-ben pedig a The Animation of Entomology EP-vel jelentkezett.

Blotted Science

Esetében is hosszan sorolhatnánk azokat az előadókat, akikkel stúdióban vagy színpadon együtt játszott. 2007-ben például együtt turnézott az ex-Megadeth gitáros Marty Friedman szólócsapatával, közös produkciójuknak az Exhibit A: Live in Europe koncertalbum állított emléket. Muzsikált a szupergroupként is aposztrofálható Gordian Knot 1999-as bemutatkozó lemezén, és a Nevermore/Arch Enemy-gitáros Jeff Loomis 2008-as szólóalbumán, a Zero Order Phase-en is lenyomott egy gitárszólót.

Marty Friedman-nal

Ron Jarzombek, akit az egyik legnagyobb hatású progresszív metal gitárosnak, a technikás metal Keresztapjának tartanak, ma is szülővárosában, San Antonio-ban él, ahol gitározást oktat és egy helyi Rush-tribute bandában, az Exit Stage Left-ben játszik, maradék szabadidejében pedig animációs filmekhez komponál filmzenéket.

About Coly839 Articles
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*