Villámrandi-élmények (Csajok csúcsközelben 2.0)

Cripper

Nem, kedves olvasó, nem lapoztál félre, ez még mindig a Rattle Inc. online kiadása. A címmel arra az egyéjszakás kalandomra céloztam, amelyet jórészt nektek köszönhetek. Miután jeleztem, hogy szívesen megismerkednék olyan csapatokkal, amelyek női énekhanggal operálnak, elkezdtek zúdulni a nevek, én pedig még aznap este megtartottam a válogatót.

Az talán már kiderült, hogy néhány kivételtől eltekintve nem annyira preferálom a hörgős éneket, amikor is nem igazán lehet eldönteni, hogy milyen nemű előadó áll a mikrofon mögött. A másik: ahogy zenét sem lemezborító alapján választok, az új kedvenc melletti elköteleződésemnél sem feltétlenül az a fő szempont, hogy az énekesnő mennyire dekoratív. Mert jó ugyan, ha esztétikus a látvány, de a zene elsősorban mégiscsak a fül csemegéje. Harmadsorban pedig, a dermedt északi muzsikák, a skandináv atmoszféra sem áll igazán közel hozzám, jobban szeretem a pörgős tempót, a súlyossággal ötvözött dallamosságot.

Crucified Barbara

Nem kíméltetek: a jelöltek viszonylag széles műfaji palettáról érkeztek (talán mondhattam volna, hogy jómagam mostanában főleg a nehéz fémszekrény thrash, doom és stoner fiókjaiban keresgélek). A blues-os, rock and roll-os témáktól a legszigorúbb death-ig szinte minden előkerült, ráadásul az előadók földrajzilag is elég széles mezsgyén mozogtak: hallhattam orosz folk metalt (Grai), szingapúri thrash-t (Tormentress) és norvég progresszív keménységet is (Madder Mortem). Érdekes, hogy bár rá vagyok pörögve a témára, a zenekarok nagy részét még csak hírből sem ismertem.

Első körben a Crisis és a Devil Electric neve mellé írtam magamban a többiekénél eggyel magasabb pontszámot, másodikra azonban ők is kiestek a rostán. Akkorra azonban már elragadott a hév, és tovább folytattam a keresést.

Karyn Crisis

Érdekes játékszer a YouTube: egyrészt újabb potenciális versenyzőket tolt be a látóterembe, másrészt a metal perifériájáról dobbantva egészen más stílusokba utaztatott volna el. Ellenálltam a kísértésnek, pedig „odaát” is egész kellemes ritmusok és melódiák fogadtak.

A konklúziót (amit inkább részeredménynek neveznék) úgy tudnám megfogalmazni, hogy a Madder Mortem tempósabb nótáiból készítettem magamnak egy válogatást (amit azóta már meg is hallgattam, és bár jól szólnak, ők sem fognak túl gyakran megfordulni a lejátszómban), másrészt egyelőre maradok saját felfedezettjeimnél és egy kis időre pihentetem ezt a témát.

Madder Mortem

A kommentelőknek köszönöm az élményt! Az általuk nekem javasolt zenekarneveket az alábbi linken olvashatjátok:

https://www.facebook.com/234093637025077/photos/a.234122450355529.1073741828.234093637025077/432166273884478/?type=3&theater

Hátha ti is találtok köztük kedvetekre valót…

Butcher Babies
A szerző: Coly520 publikáció
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*