Valós időben

Nem a saját generációmat akarom fényezni, mert ami történt, az nem a mi érdemünk – egyszerűen megtörtént velünk. Hogy mi? Az, hogy a heavy metal fejlődését (a stílust itt lehet, hogy le kell szűkítenem a thrash-re, a speed-re és az utánuk megjelenő új irányzatokra) valós időben, a maga evolúciójában volt alkalmunk megélni.

Minden „akkor” történt: jelen idő volt számunkra a thrash megjelenése, a grunge szárba szökkenése, a groove, a death, az indusztriál és a nu metal feltűnése és elterjedése, majd a true fémzene visszatérése, a nagyok első, második albumának megjelenése. Ott voltunk az origónál, ahonnan az adott irányzaton belül nem lehetett visszafelé lépni, mert nem volt hová.

Előre haladtunk, a zenekarokkal, az ő tempójukban, lemezről lemezre. Nem volt módunk egyszerre letölteni öt vagy tíz albumot: egy vagy kettő létezett, és ki kellett várnunk, amíg megjelenik a következő. Látszólag kevesebb anyag volt, az is lassabban érkezett, volt időnk feldolgozni, megismerni.

Persze van olyan korosztály, amelyik nálunk is többet látott. Azok, akik már 1970 környékén, a Black Sabbath, a Deep Purple, a Led Zeppelin megszületésekor is „rajta voltak a szeren”; akik a ’70-es évek első felében tanúi lehettek a Scorpions, a Judas Priest, a Kiss és az AC/DC indulásának; akik nem késtek le (úgy, mint mi) a Brit Heavy Metal Új Hullámáról; és akik 1980-ban még „nyomda-melegen” vehették kezükbe az Iron Maiden bemutatkozó nagylemezét.

Így is azt érzem, hogy nem a buli a közepébe csöppentünk bele (holott igen), hanem körülöttünk született, formálódott a történelem. Ott lehettünk a Pokolgép első lemezbemutató koncertjén, az Iron Maiden, a Motörhead és a Metallica első budapesti fellépésén; még láthattuk Ritchie Blackmore-ral a Deep Purple-t és Cozy Powell-t a Black Sabbath dobcucca mögött. Olyan zenekarokat, akár többször is, amelyek azóta már nem léteznek, olyan helyeken, amelyek azóta szintén az enyészeté lettek.

Persze mindenki ugyanígy kapcsolódott bele a történetbe, te is. A különbség talán annyi, hogy a hard rock/heavy metal ma már 40-50 éves múltra tekint vissza. Aki „újoncként” bele akarja magát ásni a műfajba, annak bizony van mit bepótolnia…

A szerző: Coly494 publikáció
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*