Vorkuta: …Where Still Darkness Dwells (2018)

Azt hiszem, túl hosszú bevezetőt nem kell írnom a hazai Vorkuta esetében, hiszen a lassan 10 éve szunnyadó banda korábban igencsak aktív volt, és nem csak a hazai, de a nemzetközi black metál szcéna előtt is rengetegszer bizonyított már.

Írásom apropója az idei …Where Still Darkness Dwells antológia, amely a Metal ör Die Records gondozásában jelent meg (kazettán pedig hamarosan a Fekete Terror Productions teszi elérhetővé). A Stauderer János féle kiadónak már korábban is voltak közös pontjai az egykori zalaegerszegi srácokkal, elsősorban a Drünken Bastards kapcsán, de például a 2006-os Heldentod split esetében is lényegében ugyanarról a kiadóról beszélhetünk, de még Hét Vezér Haragja, illetve Native Pride Production néven.

János nevét amúgy illik kiemelni, ha a hazai underground kerül szóba; az általa belefektetett energia, pénz és idő valószínűleg soha nem térül meg, ezért is becsülendő nagyon a munkássága. Na, de lássuk, mi is a helyzet a Vorkuta háza táján!

A kiadvány megjelenése egyszerű, puritán, azonban abszolút jól illik e hiánypótló kiadványhoz; a göcseji harangláb is helyet kapott benne, amely a zalai térségre utal, ahonnan a fiúk származnak, s bár ma már senki nem lakik ott közülük, mégis oda kötik őket a gyökereik.

Hiánypótló, írom még egyszer, hiszen olyan dalok kaptak rajta helyet, amelyeket ugyan ismerhet a nagyérdemű, ha hajdanán kazettán vagy hanglemezen volt szerencséje megvásárolni az anyagokat – a nagy részük azonban soha nem jelent meg CD-n. Ez az underground szépsége: az anyag a megjelenésekor a megfelelő helyről könnyen berendelhető, később viszont már csak komoly anyagi források bevetésével vadászható le.

A dalok szerkezeti felépítésére nem térek ki, hajdanán szinte mindegyikről írtam a Nuskull-os és a Fémforgácsos időkben, sőt interjút is készítettem velük, úgyhogy rég re nyúlik vissza az ismeretségünk, s ahogy nekik, úgy nekem is nosztalgia ez az egész… egy picit.

A gyűjteményes anyagot teljes egészében újrakeverték a Rock Out Stúdióban, de természetesen ettől függetlenül hallani a minőségi hullámzást a dalok között, hiszen más és más időkből ásták elő a dalokat, amelyek zeneileg is differensek. Bár az albumról 100 százalékosan nem mondható el a kronologikus felépítés, a végére mégis az egyetlen nagylemezükről került fel egy tétel, másrészt nemcsak a hangzásban, hanem a dalok egyszerűségének és sötét atmoszférájának, tomboló sebességének és önpusztító, depresszív hangulatának változásában is érezni a fejlődést és a lépegetést az évek távlatában.

Az exhumálás pedig annak apropójából történt meg, hogy 15 éves az első demó; az antológia is annak a címét kapta (arról az anyagról az első négy dal került fel, tehát az egész demó, leszámítva a Burzum-feldolgozást). Az ötödik nótát a Kratornas-sal közös split-ről ásták elő, ami eddig csak 7” lemezen jelent meg. Ezt követi a Malicious Winds című tétel a Heldentod splitről (ez utóbbi korlátozottan bár, de CD-én és kazettán is napvilágot látott hajdanán).

A hetedik és nyolcadik tétel a Hell-lel közös splitről (ez csak kazettán volt elérhető), az utolsó előtti dal pedig a Marblebog splitről szakad ránk, amely kazettán, CD-n és 7″ korongon is kapható volt. Végül a tizedik nóta, szép zárásként a banda fentebb már említett nagylemezéről, az Into the Chasms of Lunacy-ról hallható, ez kazettán és CD-én is megjelent – mellesleg meg kell, hogy jegyezzem, nekem személy szerint mind a mai napig ez a kedvenc anyagom tőlük.

Normál esetben nem szokásom kitérni arra, hogy egy válogatásalbum dalai korábban hol és milyen formátumban voltak elérhetők, de a Vorkuta esetében mégis megtettem, azon egyszerű okból, hogy jó volt mindent egyben hallani, és nem ingázni a CD-kazetta player és a lemezjátszó között.

Annak is örültem, hogy újra hallok felőlük: még ha csak egy válogatás kapcsán is, de legalább adtak magukról némi életjelet. Akik az eddigi anyagjaikat is beszerezték és hallgatták, azok számára egyértelműen méltó helye van Blizzard, Hellspike és Inmar múltidézésének a gyűjteményben, amellyel, remélem, nem lezártak a srácok egy korszakot, hanem újra szabadjára engedtek valamit, amely sötét, mint az éjszaka és mély, mint a feneketlen kútba zárt lélek öntudatlan ébredése…

01. I Am the Warrior of Past (4:26)
02. Remords Posthume (3:04)
03. Cryptstench (3:46)
04. When the Ravens Dance in the Nightsky (4:04)
05. Seeds of Storm (6:59)
06. Malicious Winds (7:56)
07. Black Winter (5:19)
08. Journey in the Night (7:10)
09. Prophecies (6:24)
10. Warriors of Past (1:43)

Kiadó: Metal ör Die
https://www.facebook.com/metalordierec/

https://vorkuta.bandcamp.com/

haragSICK

A szerző: haragSICK14 publikáció
A NUskull és a Fémforgács web'zine-ek egykori szerkesztője.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*