Ron McGovney (Metallica)

A Metallica történetének kezdeti időszakát emlegetve gyakran elhangzik Ron McGovney neve, akiről azon kívül, hogy ő volt a csapat első „igazi” basszusgitárosa, igazából nem sokat tudunk. Az „igazi” kitétel oka, hogy az együttes első publikussá vált felvételén, a Metal Massacre I válogatásra is felkerült Hit the Lights-ban még James Hetfield kezelte a négyhúros hangszert. Egészen pontosan az album első kiadásán, mert a második nyomásra a Metallica újravette a dalt, méghozzá frissen csatlakozott basszusgitárosa, Ron McGovney közreműködésével.

Az 1962-es születésű Ronald „Ron” McGovney a középiskolában nem csupán osztálytársa, de barátja is volt James Hetfield-nek, aki előbb egy feldolgozásokat játszó csapat, az Obsession tagjaként bontogatta szárnyait, majd egy másik gitáros cimborával, Hugh Tanner-rel megalapította a Phantom Lord-ot, amelyben inkább csak együtt jammeltek, a koncertekig nem jutottak el. James akkoriban kezdte basszusgitározni tanítani McGovney-t, aki viszont „cserébe” meginvitálta James-t, hogy lakjanak együtt szülei egyik használaton kívül lévő ingatlanjában (Hetfield-nek röviddel ezt megelőzően hunyt el az édesanyja), amelynek garázsát aztán próbateremmé alakították át.

Mindez 1981 júniusában történt, és ekkor indult el első közös csapatuk, a korábbiakhoz hasonlóan rövid életű Leather Charm is. A számos, általuk játszott feldolgozás mellett saját dalokat is írtak, ezek egyike volt a Hit the Lights, a másik kettő riffjeit pedig később a No Remorse-hoz használták fel. Ron ekkoriban szülei teherautószervízében dolgozott.

A Metallicát ugyan Lars Ulrich és James Hetfield alapította, az első felállás azonban Ron McGovney-val és Dave Mustaine-nel vált teljessé. A basszusgitáros rövid jelenléte alatt egyfajta szürke eminenciása volt a csapatnak. Az ismeretségein keresztül állítólag ő intézte el, hogy az együttes már a harmadik koncertjén a Saxon előzenekaraként léphessen fel. A banda ezt követően kezdett el dolgozni a Power Metal demó dalain.

A Metallica 1982 egy részében McGovney már említett garázsában próbált, és első demójának dalait is itt vette fel. A basszusgitáros szerint a Power Metal eredetileg nem is a hanganyag címe, hanem zenéjük műfaji megjelölése volt, amit állítólag ő (McGovney) talált ki, és a többiek tudta nélkül írt rá azokra a demókra, amelyeket a koncertszervezőknek küldtek.

Látszólag szent a béke, pedig… (Dave Mustaine-nel)

A csapat következő demóján, a No Life ’til Leather-en is Ron bőgőzik, a bemutatkozó nagylemezen való szereplés azonban már nem adatott meg számára. Idővel egyre többet konfrontálódott a többiekkel, különösen Mustaine-nel, aki ha éppen nem levegőnek nézte, akkor kötözködött vele.

Még ugyanebben az évben, azaz 1982-ben történt, hogy a Hollywood-i Whisky a Go Go klubban fellépő Trauma koncertjét látva Ulrich-ot és Hetfield-et lenyűgözte a basszusgitáros, Cliff Burton egyedi és virtuóz játéka. Felajánlották neki, hogy csatlakozzon hozzájuk, ám még mielőtt igent mondott volna, a csapatban meghoztak egy egyre esedékesebbé váló döntést.

Bár hogy ki mondta ki a végső szót, arra máshogy emlékeznek a felek. Az egyik verzió szerint Hetfield és Mustaine rúgta ki McGovney-t, mondván, semmit nem tesz hozzá a csapat zenéjéhez, csupán azt csinálja, amit elvárnak tőle. Ron viszont azt mondja, egy csúnya eset miatt ő tiltotta ki társait a próbaterem-garázsból. A 2000-es évek elején, amikor még fájóbban éltek benne a történtek, így nyilatkozott: „Nem csupán az első basszusgitárosa, de az egyes számú road-ja is voltam a bandának. A faterom rozoga Ford kisteherautóját használtuk a cucc szállítására, és egy-egy fellépést követően a lerészegedett zenésztársaimat is ezzel fuvaroztam haza. Én eszkábáltam össze Lars dobemelvényét, amit aztán a klubkoncertek alkalmával használtunk. Nem utolsó sorban pedig jó ideig apám és én biztosítottuk a zenekar számára a szükséges anyagi hátteret. A Kill ’Em All összes dalát az én garázsomban raktuk össze, és játszottuk is közösen a koncerteken. Abban az egy évben, amíg a banda tagja voltam, legalább 28 koncerten léptem fel James-ékkel.”

A krónikák tanúsága szerint Ron bő egy évig, 1981 októberétől 1982 decemberéig volt a csapat tagja. Megkeseredett szájízzel hagyta ott társait, egy időre a muzsikálás iránt is elvesztette érdeklődését, olyannyira, hogy a felszerelésének a nagy részét is eladta.

A Phantasm soraiban (balról a második Katon W. De Pena, McGovney a kép jobb szélén)

1986-ban a Hirax énekesének, Katon W. De Pena-nak sikerült meggyőzte McGovney-t, hogy térjen vissza a zene világába. Ők ketten alakították meg az ugyancsak thrasht játszó Phantasm nevű csapatot, amelynek egy rövid ideig állítólag a dobos Gene Hoglan is a tagja volt. 1987-ben megjelentettek egy hatszámos demót (Wreckage), de a nagylemezig már nem jutottak el: személyes ellentétek miatt a zenekar egy évvel később (egy rövid, a Nuclear Assault-tal közös turnét követően) feloszlott.

Állítólag az vezetett a csapat megszűnéséhez, hogy zenésztársainak elegük lett abból, hogy a Phantasm koncertjein a rajongók Ron-t sztárolják, azért, mert korábban a Metallica tagja volt. A helyzet érdekessége, hogy a zenekar a Hirax-szel párhuzamosan működött, majd a leállásával egy időben – igaz, mindössze két évre, de – a színes bőrű énekes az alapcsapatából is kilépett.

A Deep Six Records 2001-ben CD formájában is megjelentette a Wreckage-t, a demó dalai mellé egy 1987-es koncert hangfelvételét mellékelve. 2007-ben felmerült egy esetleges Phantasm-reunion lehetősége, de ez végül nem jött össze.

1988 után McGovney kiszállt a zeneiparból. Jelenleg Észak-Karolinában él feleségével, két fiával, Justin-nal és Tyler-rel, valamint a lányával, Jordann-nel. A vér persze esetében sem vált vízzé, több alkalommal is újra nyakába akasztotta a basszusgitárt, és ezzel párhuzamosan volt zenésztársaival is sikerült rendeznie a viszonyát.

A 2010-es nagy Metallica-bulin

Az első lépés az volt, amikor a Metallica meghívására 2009-ben ő is részt vett a zenekar Rock and Roll Hall of Fame beiktatási ceremóniáján. 2010. december 10-én pedig, 23 évnyi csendet követően ismét bőgőt ragadott, és a San Francisco-i Fillmore-ban ő is fellépett a Metallicával a csapat fennállásának 30. évfordulóját ünneplő megakoncerten. A jelenlegi tagok, valamint Lloyd Grant (a csapat első stúdiógitárosa) és Dave Mustaine társaságában előbb a Hit the Lights-ot játszotta el, majd a Seek and Destroy következett, amelynek örvén már Jason Newsted, a Death Angel-es Mark Osegueda, a Leather Charm-os zenésztárs Hugh Tanner és a Soul Rebels nevű rézfúvós csapat is csatlakozott a fiestához.

Két évvel később a Megadeth is a színpadra invitálta McGovney-t, aki Mustaine-nel közösen énekelte el a Thin Lizzy Cold Sweat című dalát. Ron azóta úgy nyilatkozott, hogy bár a Metallica-s karrierje nem a legszerencsésebben ért véget, újabban többször is beszélt arról Lars-ékkal, hogy valamilyen formában segítené a csapat munkáját; sokkal inkább el tudná képzelni magát, mondjuk, turnémenedzserként, mint basszusgitárosi pozícióban.

Egy zseniális “csoportkép”: a Metallica basszusgitárosai
A szerző: Alby33 publikáció
Az egykori Metal Attack/Rattle Inc. fanzine-ek képregényfigurája. Néhány évvel ezelőtt magánnyomozó-irodát nyitott, amely reflektorfényből eltűnt rockzenészek felkutatására szakosodott. :-)

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*