Három lány Jáva szigetéről

Levélváltás Firdda Kurniával, a Voice of Baceprot gitáros-énekesével

A Voice of Baceprot (VoB) egy háromtagú, hip/funk metált játszó indonéz csapat. A Jáva szigetén található Garut-ban élő lányok (!) nagyon fiatalok, rendkívül tehetségesek – és muszlimok (pontosabban muszlimák), akik nemcsak a mindennapokban, de a színpadon is viselik a nők tradicionális fejkendőjét, a hidzsábot. Firdda Kurnia (ének, gitár), Widi Rahmawati (basszusgitár) és Euis Siti Aisyah (dob) a gyakori fellépések és az iskolai kötelezettségek mellett jelenleg gőzerővel dolgozik a csapat bemutatkozó albumán. A Facebook-on a trió énekesével vettem fel a kapcsolatot.

Rattle Inc: Firdda, köszönöm, hogy válaszolsz a kérdéseimre! Több szempontból is különleges színfoltnak számítotok a műfajban: lányok vagytok, tizenévesek és muszlimok, amit az öltözéketekkel is látványosan demonstráltok. Indonéziában, gondolom, a heavy metál egyik ágának sincsenek túl mély gyökerei. Hogyan jött az életetekbe ez a zene? Szólt nálatok otthon valamilyen angolszász rockmuzsika? Ismertél amerikai vagy európai rock/metal előadókat?

Firdda Kurnia: A szüleim nem igazán szeretik a rockzenét. Korábban én is csak néhány amerikai bandát ismertem, például a Linkin Park-ot.

R. I.: Mi az, ami megtetszett ebben a műfajban?

F. K.: Ez a fajta zene teszi lehetővé, hogy önmagam lehessek: egy lázadó, aki a maga útját járja.

R. I.: Már a Voice of Baceprot elindulása előtt is tanultatok zenélni, vagy egyből ezzel a műfajjal kezdtétek?

F. K.: Természetesen tanultunk. A rockzene világába viszont a középiskolai zenetanárunk, Abah Erza vezetett be, aki mind a mai napig a mentorunk és egyben a menedzserünk is.

Firdda

R. I.: Három évvel ezelőtt, a középiskolában alakítottátok meg a VoB-ot; hogyan találtatok egymásra Widivel és Sitivel?

F. K.: Sitivel általános iskolás korunk óta barátok vagyunk. Widivel a gimnázium képzőművészeti és színjátszó társulatában ismerkedtünk meg, ahová mind a hárman jártunk.

R. I.: Mit jelent a zenekarotok neve? A Voice of-ig értem…

F. K.: A Baceprot szundanéz szó, a jelentése „hangos, zajos”. (Emellett jelent „feltűnő”-t, „bombasztikus”-t is. Magyarul elég hülyén hangzik az, hogy „hangos hang”, a „feltűnő hang”, a „bombasztikus hang” már kevésbé – a szerk.).

R. I.: Hogy néz ki az indonéz rock/metál színtér? Sok együttes tevékenykedik ebben a műfajban? A zenerajongók közül sokan szeretik ezt az irányzatot?

F. K.: Indonéziában számos heavy metál csapat létezik, egyikük kifejezetten népszerű, kihagyhatatlan szereplője a legnagyobb fesztiváloknak. Rengeteg metálrajongó van az országban, köztük Indonézia jelenlegi elnöke, Joko Widodo is, hehehe…

R. I.: Ez igazán jó hír a műfaj képviselői és kedvelői számára! A nemzetközi mezőnyből mely előadók a kedvenceid, példaképeid?

F. K.: A Slipknot, a System of a Down, a Rage Against the Machine, a Red Hot Chili Peppers, ilyenek.

R. I.: Nagyon fiatalon művelitek nagyon profin a muzsikálást: megkérdezhetem, hogy hány évesek vagytok?

F. K.: Siti és én 17, Widi két évvel fiatalabb nálunk.

Siti

R. I.: A zenélés kapcsán nem ütköztetek/ütköztök tiltásba a család, az iskola, a vallási közösség, az állam részéről?

F. K.: A családunk kezdetben ellenezte, amit csinálunk, ma viszont már maximálisan támogatnak bennünket.

R. I.: Nemcsak a hétköznapi életben, hanem a színpadon, muzsikusként is viselitek a muszlim nők fejkendőjét, a hidzsábot. Miért? Ez egyfajta lázadás, vagy éppen ellenkezőleg: annak a demonstrálása, hogy a „vad” zene ellenére is egy konzervatív vallásos közösséghez tartoztok, amelynek betartjátok az előírásait?

F. K.: Számomra, mint muszlima (muszlim vallású nő) számára a hidzsáb a vallási identitást jelenti. Ennyi elég is ahhoz, hogy bizonyítsam, valójában hová is tartozom.

R. I.: Szerinted üzentek valamit a világnak azzal, hogy ebben az öltözékben ezt a fajta zenét játsszátok?

F. K.: Természetesen. Én a magam részéről szeretném helyreállítani azoknak a muszlim nőknek az önbizalmát, akik elveszítették azt. Persze nem kis bátorság kell ahhoz, hogy kimondjunk bizonyos dolgokat, amivel aztán megváltoztatjuk mások nézőpontját, akik azt hiszik magukról, hogy gyengék.

R. I.: Ahogy látom, számos feldolgozást játszotok (Red Hot Chili Peppers, Rage Against the Machine, System of a Down, Slipknot, Pearl Jam, Muse stb.), de én hallottam tőletek olyan dalokat is, amelyeket azelőtt nem ismertem (School Revolution, The Enemy of Earth Is You, Abring Abringan, Age Oriented, Getar Pubertas, Turn Your Light, Jalan Kebenaran). Ezek a ti nótáitok?

F. K.: Ezek közül mindössze 4 a saját dalunk, amelyeket Abah Erza-val közösen írtunk. A szerzeményeinket olyan dolgok inspirálták, amelyeket magunk körül láttunk és amelyeket átéltünk. A dalszövegek megírásában még mindig Abah támogatására szorulunk.

Tizenéves virtuózok

R. I.: Az utóbb említett számok alapján úgy tűnik, mintha még keresnétek a saját hangotokat, stílusotokat, hiszen egyesek dallamosak, slágeresek, már-már popos nóták, a School Revolution és a The Enemy of Earth Is You viszont kifejezetten súlyosan szólal meg, ezek tényleg progresszív, modern metáldalok. Rögzítettetek már valamilyen demót, amelynek segítségével eljuthattok a lemezkiadókhoz és a médiához?

F. K.: Igen, készült ilyen anyagunk.

R. I.: Úgy tudom, jelenleg az egyik legfontosabb célotok a bemutatkozó nagylemezetek elkészítése. Mikor tervezitek ezt megjelentetni, és milyen stílusú dalok kapnak majd helyet rajta?

F. K.: Az anyag reményeink szerint még ebben az évben napvilágot lát. A rajta hallható zene passzol majd a tőlünk eddig megszokott stílushoz, amit mi hip metal funky-nak nevezünk. A többi egyelőre hadd legyen meglepetés!

R. I.: Az angol mellett az anyanyelveteken is énekelsz. Mit gondolsz, ez nehezíti, hogy nemzetközileg is ismertté váljatok, vagy ellenkezőleg, éppen ez teheti igazán vonzóvá a zenéteket?

F. K.: Azt szeretnénk, hogy a zenénk ne csak Indonéziában, hanem a világ minden táján szórakoztassa az embereket.

R. I.: A Facebook-on egyelőre csak az indonéz nyelvű oldalatokat találtam meg. Olyan felület is létezik, ahol az érdeklődők angolul olvashatják a veletek kapcsolatos információkat?

F. K.: A Facebook-os rajongói oldalunkon (@diarymusicVoB) különböző nyelveken számos cikk található. Azok között mindenki kedvére tud böngészni.

R. I.: Milyen gyakran léptek fel otthon, Indonéziában, és mekkora volt a legnagyobb közönség, ami előtt játszottatok?

F. K.: Meglehetősen gyakran koncertezünk. A legnagyobb színpad, amin valaha felléptünk, a jakartai expón volt, ezen a Superman Is Dead nevű csapattal együtt játszottunk.

R. I.: Külföldre sikerült már eljutnotok? Ha nem, vannak ilyen terveitek?

F. K.: Még nem számolhatok be ilyen élményekről, de természetesen vannak ilyen terveink. Sőt, ez az egyik legnagyobb álmunk, a zenénkkel minél több országba eljutni. Már érkezett néhány ajánlat, meghívás, de még nincsenek konkrét időpontjaink.

R. I.: Firdda, köszönöm a válaszaidat! Kitartást és hangos nemzetközi sikereket kívánok nektek! Remélem, a nem is olyan távoli jövőben Magyarországon is üdvözölhetünk majd benneteket!

A szerző: Coly796 publikáció
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*