Csizmadia Vilmos

Dávid László: Bátyám, köszönöm szépen, hogy elfogadtad az interjú-felkérést! Mi a véleményed a felületünkről?

Csizmadia Vilmos: Először is gratulálok az oldalhoz! Nagyon jó témák vannak: lemezismertetők, Mi történt velük? stb. Izgalmas olvasnivalókat találunk az oldalon!

D. L.: Egy rövid bemutatkozást szeretnék kérni tőled!

Cs. V.: A 49. évemben járok, ebből 38 éven át kemény zenét hallgattam!!! A meló, amivel foglalkozom, a rovarirtás, a családi állapotom pedig jelenleg „egyedülálló”. A zene után a legnagyobb hobbim a kézilabda: CS.A.K. a KISPEST NŐI KÉZILABDA KLUB!!! Emellett nagy zsugás vagyok (ulti, póker, fájer), és nagyon szeretek olvasni.

D. L.: Mikor, hogyan, kinek/minek a hatására kerültél kapcsolatba a metal zenével? Mi fogott meg ebben a stílusban? Metalossá válásod előtt milyen zenéket hallgattál?

Cs. V.: 1979 tavaszán a szomszédban lakó barátom mutatott egy Piramis-nótát, ami rögtön elvarázsolt. Csak néztem nagyokat, hogy ilyesmi is létezik. (A Becsület című szám volt amúgy.) Előtte ABBA-t, Beatles-t és hasonló zenéket hallgattam. Az első külföldi rocknóta, amit megismertem, egy Deep Purple szám volt; ugye nem kell mondanom, mi volt a nóta címe? Aztán szép lassan jött a többi zene. Ami még nagyon nagy hatással volt rám, az az 1981-ben bemutatott Szóljon a rock! című AC/DC-film. Egymás után kétszer néztük meg az ország első sztereó mozijában, a Szikrában. És innentől már futószalagon jött a többi: Motörhead, Metallica stb.

D. L.: A metalon belül van-e kedvenc irányzatod, vagy mindenevő vagy?

Cs. V.: Amiket hallgatok: hard, heavy, prog, neo speed, thrash, power és néhány punkbanda. Amiket rühellek: black, death, goth, folk, crust fostériumok!!!

D. L.: A gyűjtőszenvedélyed mikor alakult ki? Mekkora gyűjteménnyel rendelkezel? Melyek a gyűjteményed legféltettebb kincsei, legritkább példányai?

Cs. V.: Anno nagyon sok kazettám volt, köztük rengeteg műsoros. Aztán bejött a CD, és akkor azokat kezdtem vásárolgatni. A mai napig megvannak a legkisebb Piramis-képek is az újságokból!!! Azt hiszem, nálam ezek jelentik a ritkaságokat.

D. L.: Benne voltál a kazetta-cserélgető, -küldözgető mozgalomban? Voltak hazai, illetve külföldi levelezőpartnereid?

Cs. V.: Nem voltam benne a mozgalomban, és nem voltak levelezőtársaim sem. Viszont sok metálos barátom volt, és az általánosban is rengeteg csöves társam, barátom akadt. Az iskola több mint a fele a csövesekhez tartozott, kisebbektől a nagyobbakig!

D. L.: Olvastad, gyűjtötted esetleg a fanzine-eket is?

Cs. V.: Akkoriban még nemigen léteztek fanzine-ek, csak az Ifjúsági Magazin és társai! Viszont a Metal Hammert már az első számtól gyűjtöm, és az előtte megjelent Metallica Hungarica-számok is megvannak!

D. L.: Egyetértesz azzal, hogy a ’80-as évek volt a metal hőskora/fénykora?

Cs. V.: Abszolút! A legjobb évek voltak, akkor még nem léteztek beteg zajongásokat toló bandák!!! Megszámolhatatlanul sok jó lemez jött ki akkor pár év alatt, még a mai napig is ezeket hallgatom!

D. L.: Milyen volt a ’80-as években Magyarországon metalosnak lenni? Szerinted a politikai helyzet rányomta bélyegét a honi metal mozgalomra?

Cs. V.: Nagyon jó volt metálosnak lenni! A politika igencsak beleszólt a metál életbe, gondolok itt például a megkésett lemezkiadásokra, magyarán: szinte semmi nem jelenhetett meg!!!

D. L.: Milyen metalos „népviseleted” volt?

Cs. V.: Sárga-fekete csíkos nadrág, bőrjakó, veszkó csizma – természetesen csináltatva a tangón, mert boltban nem lehetett kapni.

D. L.: Hogyan/honnan jutottatok friss információkhoz?

Cs. V.: Infókat haveroktól, a német Hammerből, majd a magyar Hammerből és annak elődjéből szereztünk.

D. L.: Melyek voltak a legjobb budapesti lemezboltok, és milyen kínálattal, választékkal rendelkeztek?

Cs. V.: Én a Bacsóban kezdtem, aminek Music Box volt az igazi neve. Az ember, ha oda belépett, összefosta magát a gyönyörtől, annyi jó lemez és kazi volt ott!!!

D. L.: „Belülről” te milyennek láttad, és hogyan jellemeznéd a ’80-as évek magyar metal helyzetét? Voltak olyan zenekaraink, amelyek megütötték a nyugati csapatok színvonalát?

Cs. V.: A magyar csapatok messze lemaradtak a nyugati bandák mögött!

D. L.: Amennyiben a politikai helyzet nem lett volna annyira szigorú, szerinted néhány együttesünk külföldön is ért volna el sikereket?

Cs. V.: Szerintem a régi bandák, például a Piramis simán lehetett volna külföldön is sikerbanda! Csak hát ugye akkoriban nem az volt, hogy felülök a repülőre, és megyek a világhírnév felé!

D. L.: Számodra a metal csak egy zene vagy életforma? Mi a véleményed azokról, akik egy idő után hátat fordítanak a műfajnak, és megtagadják a múltukat?

Cs. V.: Szerintem életforma is!!! Akik pedig megtagadják, azok nyaljanak kecskét! 

D. L.: Tudsz/tudtál azonosulni a dalszövegekkel? Egyáltalán foglalkozol/foglalkoztál a szövegek tartalmával?

Cs. V.: Abszolút el tudtam, el tudok mélyülni egy szövegben! Sok régi szöveg még ma is aktuális!

D. L.: Fontos számodra az adott muzsika hangulata is?

Cs. V.: Nálam csak egy dolog számit: hogy jó muzsika legyen, hangulattól függetlenül!

D. L.: Szerinted van a metalnak összetartó ereje?

Cs. V.: Abszolút van: elég csak ránézni a koncikon a boldog arcokra!

D. L.: Az illegális zeneletöltésről, az mp3 file-okról, illetve az irdatlan mennyiségű lemezmegjelenésről mi a véleményed?

Cs. V.: Hát, a mai világhoz már hozzátartozik a sok mp3 és a letöltés. Így sok szart ki lehet zárni!!! Mert a régi világban, mondjuk, borító alapján választott az ember, és abban azért volt egy párszor meglepi. Jó volt a borító, a zene viszont fosadék!!! Ma olyan zenei dömping van, hogy szinte lehetetlen követni; hétről-hétre rengeteg bandának jelenik meg lemeze!

D. L.: Kérlek, sorold fel a számodra minden idők 10 legjobb, legklasszikusabb lemezét és borítóját, és indokold is meg, hogy miért ezeket választottad!

Cs. V.: Hú bazze, kibaszott nehéz dolog 10 lemezt kiválasztani, mert akár 100-nál is több albumot fel lehetne sorolni, de megpróbálom, sorrend nélkül!!!

1. Exodus – Bonded by Blood: nálam ez az abszolút number one a thrash-lemezek közül! A borítója pedig szimplán zseniális!

2. Metallica – Ride the Lightning: szerintem ez a legjobb kiadványuk! Sajna a Justice-album után már nemigen adtak ki jó dolgokat.

3. Motörhead – Overkill: azt hiszem, ehhez a lemezhez semmit nem kell mondanom, az alapnak az alapja!!!

4. Judas Priest – British Steel: hatalmas muzsikát rejt a szép borító!

5. Angel Dust – Into the Dark Past: libabőr az egész lemez!

6. Megadeth – Rust in Peace: Repka ehhez a remekműhöz s zseniális borítót készített!

7. Skid Row – Skid Row: egy igazi dallamos metál album, telis-tele gigamega slágerekkel!!!

8. Na, hogy legyen új lemez is, Steelgar – Xenocide: ez nálam az újkori thrash legjobb albuma!

9. Accept – Russian Roulette.

10. Grave Digger – Heavy Metal Breakdown: abszolút kedvenc lemez a heavy-k közül, a borítóját fel is varrattam a lábamra!!!!!

Kb. most így ennyi, de nagyon sok zenekar és lemez lemaradt, például Saxon, Destruction, Testament, Overkill, Restless, Iron Angel, Pantera, Warlock, és még sorolhatnám órákig!!!

D. L.: Köszönöm szépen a válaszaidat, minden jót kívánok!

Cs. V.: Köszönöm a megkeresést, nagyon sok jó évet kívánok a magazinnak!!!

A szerző: Dávid László630 publikáció
Első cikke 1994-ben jelent meg a Metal Hammerben. Hazánk első webzine-je, a Ragyogás egyik alapítója. Később a Stygian Shadows fanzine munkatársa, hazai és külföldi fanzine-ek/webzine- ek cikkeinek szerzője.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*