A kazettás magnók kora – 2. rész

Na, és akkor most jön az, amiről tulajdonképpen írni szerettem volna. Dávid Laci gyakran emlegeti a ’80-as évek kazettacserélgető, kazetta-küldözgető mozgalmát, amiben sokakkal együtt én sem vettem részt, a zene-szerzés nálunk ugyanis máshogy működött. Korábban többször is írtam már arról, hogy a rádióból vettük és a lemezboltokban vetettük fel a lemezeket, és természetesen meg is osztottuk egymással, amink volt.

Dávid barátommal sokszor közösen hallgattuk az új szerzeményeket, és akkor is együtt voltunk, amikor átmásoltuk magunknak a kazetták anyagát. Talán szentségtörésnek tűnik, de gyakran válogattunk, a kazettáról, lemezről nem vettünk át minden dalt, csak azokat, amelyek tetszettek. Máig megvan bennem az a hozzáállás, hogy „nem feltétlenül kell az egész, csak az a része, ami jó”.

Dávidot többek között általános iskolai osztálytársa, a ma Concerto-s Kosinszky Gábor vezette be a jó zenék világába, olyan módon, hogy egy-egy zenekartól kb. három számot vett fel mutatóba, ezt a „válogatáskazettát” kaptuk kézhez meghallgatásra, és aztán ami tetszett, abból jöhetett a teljes album. Gábor már akkor is kifinomult ízlését bizonyítja, hogy azokat a számokat, amelyeket kiválasztott, mai füllel meghallgatva is az adott zenekar legjobbjainak tartom.

Ez a válogatva átvevés tette lehetővé azt is (újabb szentségtörés), hogy a lemezek dalai közül lehagyjuk a felejthetőbbeket, és tényleg egy bombaerős anyag szerettesse meg velünk a csapatot. Ez persze azzal is járt, hogy – miután utólag a hiányzó számokat is felvettem – a teljes lemezanyag több kazettán szétszórva kapott helyet a gyűjteményemben. Mai szemmel nézve béna dolog, de akkor így ment – legalábbis nálam.

A szerző: Coly602 publikáció
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*