Whiplash: Ticket to Mayhem (1987)

Mindannyian tudjuk, hogy a Slayer, az Exodus vagy a Death Angel a ’80-as években a thrash színtéren komoly népszerűségnek örvendtek, követendő példának számítottak, azonban a kezdet kezdetén, tehát az indulásnál még teljesen más volt a „leányzó fekvése”. Miután mindegyikük a klasszikus heavy metal felől érkezett, értelemszerűen azon a vonalon kezdték a pályafutásukat, és fokról-fokra, lépésről-lépésre mozdultak el egy durvább, gyorsabb, brutálisabb, szélsőségesebb irányba.

Ugyanez volt a helyzet a Passaic városából (New Jersey) származó Whiplash-sel is. 1983-ban heavy metal bandaként, Jackhammer-ként jöttek létre, soraikban Rob „Rat” Harding basszusgitárossal, Tony Scaglione dobossal és Chris Ott énekes/gitárossal. A trió megalakulásának évében készítette el a Lethal Injection című demót, az 1984-es Chainsaw Love demón viszont már Tony „Spyder” Portaro állt a mikrofon mögött, és töltötte be a másodgitáros szerepét. Még ugyanebben az esztendőben több változás is történt a csapat életében. Nevüket a Metallica hatására Whiplash-re változtatták, eltávolították Chris Ott-ot, a helyére bevették Mike Oroszt, aki a Fire Away demót énekelte fel. A tagcserék azonban ezután sem értek véget, mivel mind Mike, mind Rob távoztak a zenekarból, így a szintén ’84-es Thunderstruk demót a két Tony rögzítette, Portaro a gitáron kívül a basszus- és énektémákért is egyaránt felelt.

1985-ben újabb demók, a Looking Death in the Face, valamint egy cím nélküli, háromszámos anyag következtek a sorban; ekkor csatlakozott hozzájuk Tony Bono basszusgitáros (R. I. P. – 2002), illetve szerződtek le a Roadrunnerhez. Roppant tudatosan, szorgalmasan építették a karrierjüket, hiszen felkerültek a Speed Metal Hell Vol. 1. (Thrash ’Till Death – 1985) és a Speed Kills II – The Mayhem Continues (War Monger – 1986) válogatásalbumokra, 1986 februárjában pedig napvilágot látott bemutatkozó anyaguk, a Power and Pain.

A roppant nyers, brutális thrash metalt rejtő alkotás rögtön a Whiplash-re irányította a rajongók figyelmét. Az olyan tételek, mint a Nailed to the Cross, a Stage Dive, a War Monger vagy a Last Man Alive egy klasszikus művet eredményeztek. Miután a Reign in Pain turné közben Dave Lombardo átmenetileg kiszállt a Slayerből, Tom Araya-ék az akkor még csupán húszesztendős Tony Scaglione-t kérték fel, hogy ugorjon be őket kisegíteni Dave helyett. A dobos hat hetet töltött el a Slayer soraiban, a Butcher Company kalóz koncertfelvételen az ő játéka hallható; így a Whiplash-nek új ütős után kellett néznie, aki az ex-Death Corps, Cerebral Hemorrhage muzsikus, Joe Cangelosi lett.

Második albumuk, a Ticket to Mayhem felvételeire Dan Johnson producer felügyelete mellett Tampában, a Morrisound stúdióban került sor. A Perpetual Warfare fegyverek, robbanások, vadászgépek hangjainak effektként felhasznált intrója és outrója között előadott nyolc tétel komoly fejlődésről, változatosságról tesz tanúbizonyságot; egyértelműen nyilvánvalóvá válik, hogy a Power and Pain egyhangúságát nem akarták reprodukálni. Letisztultabb lett Tony Portaro gyűlölettel, undorral teli, acsarkodó hangja, sőt, az akusztikus témákkal operáló, balladaként aposztrofálható Last Nail in the Coffin-ban klasszikus értelemben vett énektémákat alkalmaz. Az az idő tájt még csupán 17 esztendős, csekély tapasztalattal rendelkező Joe Cangelosi pontosan, húzósan, erőteljesen dobol, ezen a korongon téve le névjegyét a thrash asztalára. Az anyagon Tony Bono vastag futamai is kiválóan hallhatók.

Technikásabbak, érettebbek lettek a dalszerkezetek, a zenekar levetkőzte a korai Slayer, illetve Metallica iránt érzett rajongását, olyannyira, hogy a lemez nem kevés power metal hatást is tartalmaz, amely a jövőt, azaz az Insult to Injury-t (1989) vetítette előre. A Walk the Plank riffelése a Mad Butcher-korszakos Destructiont idézi, a Drowning in Torment a Bay Area-i csapatok világára (egészen pontosan Testament-re) hajaz, míg a dallamos Burning of Atlanta képében az album legfogósabb szerzeményét vezetik elő. Fontos szerepet tulajdonítottak az akusztikus betéteknek is, a már említett Last Nail in the Coffin-on kívül az összetett ritmusképletekkel, szaggatott témákkal átszőtt Eternal Eyes (Last Nail in the Coffin, Part 2) végén és a Spiral of Violence-ben találkozunk még akusztikus részekkel, míg az előző anyag gyors, kíméletlen, agresszív világára a Snake Pit, valamint a Respect the Death utalnak.

A Ticket to Mayhem sokkal erősebben, teltebben szól, mint a Power and Pain, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a Morrisound utóbb fogalommá vált underground (death metal) körökben (a maszterizálásra a Fullersound-ban került sor), ez az alkotás pedig amolyan referenciamunka volt a megszólalást illetően. A csapat a lemez megjelenését követően a Sodommal indult turnéra, amelynek keretén belül első ízben léptek fel Európában.

Ezen a ponton valamelyest szakítottak a thrash-sel, hiszen a következő Insult to Injury-vel egy dallamosabb, sokkal power metalosabb irányba indultak el, és amiatt, hogy Tony Portaro kizárólag a gitározásra koncentrálhasson, azt a korongot Glenn Hansen énekelte fel. Egyben az az anyag jelentette a banda hattyúdalát is: 1990-ben feloszlottak (Joe szerepelt a Massacre The Second Coming albumán), majd a ’90-es évek közepén rövid időre, két alkotás erejéig visszatértek, hogy utána újra letegyék a lantot. Sem a Cult of One (1996), sem a Sit Stand Kneel Prey (1997) nem vertek fel különösebben nagy port, a 2007-es újjáalakulást és visszatérést követő Unborn Again pedig abszolút csalódás volt.

A zenekar jelenleg is aktív, a veterán Tony Portaró-n kívül Tom Tierney dobos, valamint Dank DeLong basszusgitáros alkotja a tagságot, akik tavaly egy 500 példányra limitált, a Released Anger-rel közös kislemezt adtak ki. Esetükben is bebizonyosodott az „ami nem megy, azt ne erőltessük” elve, mert korai műveik színvonalát már soha nem fogják tudni megfejelni.

About Dávid László648 Articles
Első cikke 1994-ben jelent meg a Metal Hammerben. Hazánk első webzine-je, a Ragyogás egyik alapítója. Később a Stygian Shadows fanzine munkatársa, hazai és külföldi fanzine-ek/webzine- ek cikkeinek szerzője.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*