Psychotic Waltz: Into The Everflow (1992)

A Bay Area-i metal mozgalom elsősorban thrash bandáiról lett ismert és vált meghatározó tényezővé a súlyos zenék világában, azonban itt is voltak kivételek (akik nem a thrash területén alkottak és tették le névjegyüket), még ha kevesen is. Például a glam/hair/sleaze vonal egyik császára, a Vain, vagy az Anvil Chorus, a Griffin, a Vicious Rumors, továbbá a Psychotic Waltz.

Utóbbi zenekar története 1985-ig nyúlik vissza, amikor öt középiskolás cimbora, Ward Evans basszusgitáros, Norm Leggio dobos, Dan Rock és Brian McAlpin gitárosok, illetve Buddy Lackey énekes Aslan néven alapított együttest. Valószínűleg a fiatalok nem tudták, hogy később, immár Psychotic Waltz-ként a progresszív metal előfutárait tisztelhetjük majd személyükben, azt pedig pláne nem, hogy a stílus egyik legzseniálisabb képviselői lesznek. Az Aslant C. S. Lewis Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című regényének oroszlán szereplője (egyben Jézus Krisztus allegóriája) után választották.

Aktívan kezdtek el koncertezni San Diego környékén, és a bulik bevételeiből, valamint a pólóeladásokból sikerült finanszírozniuk 1986-ban kiadott, Aslan címmel megjelentetett első demójuk felvételeit. Később kiderült, hogy egy ilyen nevű csapat már létezik, ezért azt – a viták és a félreértések elkerülés végett, egy barátjuk javaslatára, illetőleg hangzásuk jellemzéseként – Psychotic Waltz-ra változtatták, így az 1988-as demójuk is már Elmebeteg Keringő név alatt jelent meg.

Egy évvel később kezdték el saját erőforrásaikból rögzíteni bemutatkozó lemezüket, az A Social Grace-t (producerük Mike Harris volt), amely 1990 novemberének végén, az USA-ban a Sub Sonic Records, Európában pedig (licencszerződéssel) a német Rising Sun Production égisze alatt látott napvilágot. (Előzőleg a Rising Sun az I Remember single-t adta ki, a dalt Buddy Lackey Ian Andersonnak (Jethro Tull), mint tanárának ajánlotta). Az album, a jó terjesztésnek és promóciónak köszönhetően, remek kritikákat kapott az európai színtéren. 1991-ben át is jöttek az öreg kontinensre turnézni, és ennek keretén belül léptek fel többek között a Dynamo fesztiválon, míg hazájukban továbbra is erősen underground szinten maradtak. Sajnos a körút kellemetlen meglepetést, majdnem tragédiába torkolló eseményt okozott (tartogatott) számukra, mert Dan Rock súlyos balesetet szenvedett, miután hegymászás közben leesett egy hídról.

A zenekar ilyen előzmények után vonult a németországi Herne városában található Phoenix stúdióba (1992 augusztusa és októbere között), hogy felvegye második albumát. Ezúttal a Mekong Delta főnöke, Ralph Hubert látta el a produceri teendőket, a lemez pedig 1992 vége felé, a Rising Sun kiadóval kapcsolatban álló Dream Circle Records által került forgalomba. Reklámozandó, népszerűsítendő az új korongot, az anyag kiadása előtt német és osztrák helyszíneken egy miniturnét bonyolított le az együttes, amelynek során Dan Rock, aki ekkor még lábadozott tolókocsiban gitározott, Brian McAlpin-nal egyetemben, aki 11 éves kora óta volt helyhez kötve.

Az éteri, csodálatos, kimért Ashes-zel úgy kezdődik a lemez, mintha a csapat Meseországba kalauzolna bennünket. Buddy Lackey andalító, megigéző hangja, a finom melódiák rabul ejtik, fogva tartják, gúzsba kötik a hallgatót, ez azonban félrevezető, mert az Out of Mind-ban és a Tiny Streams-ben elszabadulnak a kezek, illetve az indulatok. A súlyos, tördelt ritmusképletekre, nyakatekert riffekre, Buddy hipnotikus hangjára épülő számokból egyértelműen az derül ki, hogy a banda hatásai között a progresszív rock nagyágyúi, a Black Sabbath (nem véletlenül került fel a lemez újrakiadott változatára a Disturbing the Priest feldolgozása) és kismértékben a technikás thrash metal csapatok egyaránt kimutathatók. Sőt, az itt-ott kábító dallamok révén még a pszichedelia, az elszállós momentumok sem álltak távol tőlük.

Akusztikus témákkal nyit a címadó tétel, amely egy végig lassan, visszafogott tempóban haladó dal, pompás szólókkal fűszerezve. Buddy előadása egyfajta drámai hangulatot kölcsönöz az anyagnak, ugyanakkor nem kelt az emberben lehangoltságot, letargiát, pozitív érzésekkel szőtték át a felvételeket. Továbbá megjegyzem azt is, hogy egyáltalán nem viszik túlzásba a komplexitást, a fogós dallamok segítik a nóták befogadását, ilyen szempontból az Out of Mind, valamint a Freakshow a legjobb példák ennek alátámasztására. A Little People-ben aztán visszatérnek a bonyolult témák, de finoman, nem tolakodóan adagolva, a Hanging on a String pedig a csapat lírai oldalát domborítja ki.

Mindegyik zenész mestere hangszerének, viszont a Ward Evans/Norm Leggio alkotta ritmusszekciót mindenképpen ki kell emelnem, mert a metal világának egyik legalulértékeltebb párosáról van szó. Valamivel több, mint 9 perces játékidejével, a zongorával, ütős hangszerekkel (törzsi dobokra emlékeztetően) megtámogatott, összetett felépítésű Butterfly zárja az albumot, és ezzel ér véget Meseországba tett kirándulásunk. A kiváló, tiszta hangzás, valamint a gyönyörű borító a kiadvány értékét, roppant magas színvonalát emelik, amelyért 1992-ben a San Diego Music Awards-on jelölést kaptak a legjobb hard rock zenekar kategóriában.

Egy ilyen mestermű elkészítése után felmerül a kérdés, hogyan, merre tovább, lehet-e még fokozni a zsenialitást, amire a csapat frappáns választ adott a Mosquitó-val (1994) és a Bleedinggel (1996, ez utóbbi alkotáson már Phil Cuttino bőgőzött). Sajnos 1997-ben a zenekar feloszlott, mindenki ment a maga útjára, 2010-ben viszont újra összeállt az eredeti felállás. Azóta aktívak, elvétve koncerteznek is, de hogy új lemez várható-e a közeljövőben, arra nem vennék mérget. Amennyiben a csapat mégis meggondolná magát és egy új művel jelentkezne, az minden kétséget kizáróan briliáns lenne. Ugyan a Psychotic Waltz csak négy korongot jelentetett meg, azok viszont egytől egyig kolosszálisak, alapművek, élükön az idén 25. születésnapját ünneplő Into the Everflow-val.

A szerző: Dávid László607 publikáció
Első cikke 1994-ben jelent meg a Metal Hammerben. Hazánk első webzine-je, a Ragyogás egyik alapítója. Később a Stygian Shadows fanzine munkatársa, hazai és külföldi fanzine-ek/webzine- ek cikkeinek szerzője.

Legyél te az első, aki hozzászól!

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*