Eldritch: El Niño (1998)

Az olasz progresszív metal csapat eddig megjelent tíz lemezéből egyedül ezt ismerem, de az El Niño is elegendő volt ahhoz, hogy maradandó hatást gyakoroljanak rám. Ez a harmadik albumuk, és éppen ez idő tájt változtattak némiképp a stílusukon is, amin innentől a Metallica, a Pantera és az Annihilator muzsikája is éreztette a hatását. Történt mindez úgy, hogy az Eldritch megszólalásában máig hangsúlyos szerepet játszanak a billentyűs hangszerek. Ugyanakkor, ha azt mondom, hogy jelzőik között a power és a thrash címke is ott szerepel, sejthető, hogy nem bánnak kesztyűs kézzel a hallgatósággal.

Már a bibliai idézettel indító, majd belendülő Fall from Grace intró is megmutatja, mire számíthatunk a továbbiakban: lendületes ritmusokra, torzított, időnként röfögő riffekre, fogós dallamokra, a szintetizátorral hol párbajozó, hol együtt futó gitárszólamokra, doromboló basszusra – és persze a brooklyni születésű olasz, Terence Holler (eredeti nevén Mario Tarantola) férfiasan dallamos orgánumáról se feledkezzünk meg.

A bónuszdallal (Nebula Surface) együtt csaknem 53 perces albumon 10 tétel hallható. Abszolút kedvencem a Heretic Beholder című, a legnagyobbakéival egyenrangú nóta; nem sokkal marad le mögötte a To Be or Not to Be (God) sem; a Savatage legszebb pillanataira emlékeztető The Last Days of the Year pedig líraiságával színesíti az anyagot.

A csapat (amely egy Watchtower-dal után nevezte el magát), máig aktív. Sikerei csúcsán olyan pályatársakkal turnézott, mint a Threshold és a Pain of Salvation. Egyszer talán mi is (újra) láthatjuk őket. Jó lenne.

A szerző: Coly806 publikáció
A Rattle Inc. fanzine, majd az ugyanilyen nevű online heavy metal magazin alapítója, szerkesztője. Civilben is újságírással foglalkozik.

1 Trackback / Pingback

  1. Eldritch: Cracksleep (2018) – Rattle Inc.

Válasz írása

Az email címed sehol sem fog megjelenni.


*